Ezt olvassátok

Varázslatos regények. Szent Péter esernyője.

Törőcsik Mari Kossuth –és minden díjas szinésznőnk születésnapi köszöntésére a TV-ben újra bemutatták az  egyik bűbájos alakítását, a Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője című regényéből készült filmet, amiben Veronkát, a glogovai pap bakfis húgát alakította, elbűvölően.

Megnézvén a filmet, kedvet kaptam a regény újra olvasására is. Régebben természetesen már olvastam, de az ilyen regények megérdemlik, hogy az ember újra olvassa őket, fedezze fel azokat a részeket is, amelyeken talán az első olvasatakor elsiklott.

A regény története egyszerűen elmesélhető:

Glogova nevű falucska, erről még később szólok, új papot kap, Bélyi János tisztelendő urat. Sajnos rossz hírt is kap, édesanyja meghalt, s elhozzák neki  kétéves húgocskáját, neki kell a továbbiakban gondoskodni Veronkáról. A kislányt egy kosárban hagyják, az eső elered és egy ismeretlen öregember egy esernyőt helyez el a kosár fölé. A falu népe csodának véli és az öregemberben Szent Pétert véli. A környéken hamar híre megy az esetnek, s az esernyőből ereklye lesz.  Több évvel később. amikor Veronika már felnőtt, s egy alkalommal találkozik Wibra György ügyvéddel, aki a gazdag Gregorics Pál törvénytelen fia és apja halála óta örökségét keresi. Apja csak egy fanyelű esernyőt hagyott rá, de az sincs meg, senki nem tudja hová tűnt. Wibra György nyomozni kezd az eltűnt esernyő után, s így jut el Glogovára. a fiatalok természetesen egymásba szeretnek és egy kis bonyodalom után egymáséi lesznek.

Maga a fiatalok szerelme is kedves és Mikszáth tökéletesen elénk tudja tárni, hogyan „bimbózik „ ki a szerelem. De ami a regényben igazán nagy élvezetet okoz, a káprázatos tájleírások, például.

 

„A Liskovina széles, hosszú erdőség, közbe szép völgyekkel, hegyoldalakkal, smaragdzöld tisztásokkal, buja növényzete ellenben változatos, a hatalmas páfrányok szinte a fák derekáig nőnek, a borjúpázsit már elvirágzott, s elszáradottan beillatozza az egész erdőt.”

Nos, ezt az erdőt és a tájat ne keressük ezen a néven a térképen. Besztercebánya környékén, ahová Mikszáth helyezte nem találjuk, mint ahogy Glogovát sem találjuk arrafelé. Mikszáth sokszor szövi a mesét valóságos és képzeletbeli elemekkel. Én kíváncsian keresgéltem ezeket a helyeket a Felvidéken, ott nem találtam. Bosznia-Hercegovinában van ilyen nevű falu, ilyen nevű erdős hegység. Lehet, hogy innen származott az elnevezésük, de nem is ez a lényeg, hanem ahogyan a regényből elénk jönnek a glogovai „tótocskák” és ahogyan integetnek a liskovinai nyjrfák.

A természeti leírások mellett szólnom kell azokról a jellemrajzokról is, amelyeken keresztül elénk lépkednek a hősök, A Gregoricsok, Veronka, Wibra György fiatalúr, és a mellékszereplők, Adamiczné, a papgazdasszony, a harangozó, a kocsmáros és a sok-sok szeretnivaló figura.

Olvassátok el (újra) a Szent Péter esernyőjét.

Szeretettel ajánlom. Billédi Ibolya

 

 

 

  • Kovács Beatrix szerint:

    Köszönöm Ibolya az írásod. Én sajnos csak az utolsó fél órát láttam, de én is elterveztem, h újra olvasom. Sajnos itthon nincs meg, a könyvtárak meg zárva, de ha alkalmam lesz kiveszem. Ölelés, Bea

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük