Publika Magyar Könyvtári Kör
KÖNYVTÁRAK A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ EMBEREK SZOLGÁLATÁBAN.
Szekció ülés. Vakok és gyengén látó emberek információs ellátása
Köszöntések
„Együtt formáljuk élhetőbbé a világot.” – idézte a köztársasági elnök úr a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (továbbiakban Szövetség) 100 éves születésnapján a Szövetség jelmondatát.
1.1” Közös világunk akadályait emberséggel, odafigyeléssel, egymást segítve tudjuk legyőzni.”
A könyvtárak is azt vallják, hogy a világot úgy kell alakítanunk magunk körül, hogy abban boldogulni lehessen azoknak is, akiknek ez a világ a másik arcát mutatja. Hogy a látássérültek méltó életet élhessenek, tehetségük szerint tanulhassanak, megszerzett tudással hasznos munkát végezhessenek, a társadalom egyenrangú és egyenértékű tagjai lehessenek éppen úgy, mint bárki más, támogató háttér szükséges, és az, hogy esélyt kapjanak.
1.2. Fogalmak
– -gyengén látók azok, akiknek vízusa 0,1- 0,3; A látássérülés fokát a látásélesség (vízus) fejezi ki, amelyet
viszonyszámmal jelölünk. Ennek megfelelően látássérültnek tatjuk azokat, akiknek látásélessége két szemén együtt, korrigáltan
(szemüveggel vagy bármilyen látásjavító eszközzel) a teljes látáshoz
(1,0) viszonyítottan 0-0,33 közötti. Ezen belül megkülönböztetünk:
– vakságot a vakok (fényt nem érzékelnek, nincs látásteljesítmény
– az aliglátók (látásteljesítményük 1 és 9 % közötti)
49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról
85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet a közforgalmi személyszállítási utazási kedvezményekről
Magyarországon a vakok és gyengén látók könyvtári dokumentumokkal való ellátása több csatornás.[ Egyrészt a Vakok és Gyengén látók Országos Szövetségének könyvtárain, másrészt pedig a könyvtári hálózaton keresztül történik.
3.1 Közkönyvtárak
3.11 Hangos könyvek
Különösen a felnőtt korban látásukat elvesztők számára igen fontos információhordozó eszköz a hangos könyv, amely lehet hangkazettán, audio CD-n, vagy [MP3] CD-n rögzített hanganyag. A látássérültek ellátásában fontos szerepet játszik.
3.12 Öregbetűs könyvek
A könyvtárak öregbetűs könyvei közé azok a művek tartoznak, melyek a szokásosnál nagyobb méretű betűvel, úgynevezett öregbetűvel készültek.
3.13. Hibrid hangos könyvek
A hibrid könyv elnevezés abból az elgondolásból ered, hogy a könyv tartalmazza mind a digitálisan rögzített beszédet, mind az írott szöveget.
3.14 Digitális hangos könyvek
A hangrögzítés nem analóg módon egy magnóval, hanem egy hangkártyával digitálisan történik.
3.15 Braille-nyomtatású könyvek
3,16 Elektronikus dokumentumok és az olvasásukhoz szükséges segédeszközök
Az információ-technológiában rejlő lehetőségek a fogyatékkal élők számára is új reményt adtak életminőségük javítására. A kapcsolattartásban és a hírek világában való tájékozódásban is központi szerepet tölt be. Technikailag lehetőség nyílt arra, hogy a nyomtatott vagy digitális formában elérhető dokumentumok számukra is értelmezhető formában, hangos szövegként vagy Braille-írásos formában jelenjenek meg.
Számtalan számítógépes technika (géptípusok, programok) teszi hozzáférhetővé a látássérültek számára az írott szövegeket, vizsgálódásunk szempontjából ezek könyvtári jelenléte a lényeges.
Változtatható betűméretű képernyő, képernyő felolvasó, karakterfelismerő Braille nyomtató és billentyűzet, Braille kijelző, Windows alatti képernyőolvasó szoftverek állnak rendelkezésre a könyvtárakban.
Magyar Elektronikus Könyvtár – VilágHalló
A MEK-ben levő szöveges formátumú könyvek egy része már korábban is felolvastatható volt a Világhalló szolgáltatással. A jelentősen továbbfejlesztett Új Világhalló-val még több könyv vált online meghallgathatóvá a beszédszintetizátor segítségével.
3.2 A MVGYOSZ könyvtárai
3.21 Braille könyvtár
3.22 Hangos könyvtár
Az MVGYOSZ hangos könyvtára 1961-ben kezdte meg működését. A 21. század hangos könyvtára az okos telefonra való alkalmazás.
4.1 Dr. Nagy Sándor, a MVGYOSZ és az Észak-magyarországi Regionális Egyesület elnökének előadása.
Az Elnök úr rövid történeti visszatekintéssel vázolta fel az utat a Braille- táblától a Távszem alkalmazásig.
A Távszem alkalmazás egy okos telefon vagy táblagép segítségével kapcsolja össze a vak vagy gyengén látó felhasználót az ép látású operátorral, aki a távolból, a látássérült személy okos eszközének kamerája segítségével lát majd helyette, és szóbeli kommunikációval segíti a számára szükséges információk megszerzését. A szolgáltatást a MVGYOSZ tagegyesületeinek látássérült tagjai és bárki más is igénybe veheti a saját okos telefonján keresztül. Az alkalmazás ingyenesen letölthető.
4.2 Fontos, hogy a szolgáltatások hálózatban működjenek és nagy területeket fedjenek le. Erre törekszik a Vakok és Gyengén látók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete, (továbbiakban Egyesület) amelynek komplex fogyatékossági projektjét, a ”SZEM ELŐTT” elnevezésűt Pesti Zoltánné az egyesület elnöke mutatta be. A „SZEM ELŐTT” – komplex hálózati program lényege a megye minél nagyobb szintű lefedettsége, a leendő ügyfelek információhoz jutásának meggyorsítása. A szolgáltatásokra rászorulók szükségleteinek minél alaposabb kielégítése. Célcsoport a foglalkoztatók és foglalkoztatni kívántak, illetve dolgozni akaró
fogyatékossággal élő személyek
4.3 A látássérültek minden területen szeretnének hasonlóan élni, mint látó társaik. Ez vonatkozik a kulturális eseményekre, a szabadidő eltöltésére is. A látássérültek nyitottak a különböző művészetek felé. Miben és hogyan segít a JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központja.
Guth Tímea tiflopedagógus
Foglalkozási rehabilitáció: a JNSZMVAKOK Elemi Rehabilitációs Központot működtető Vakok és Gyengénlátók Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesületénél (JNSZMVAKOK) fellelhető munkafeladatok kipróbálására nyújtunk lehetőséget. Telefonos operátor, adatrögzítés és adminisztrációs feladatok számítógép segítségével, frissítő-, talp és gyógymasszázs, érzékenyítő- szemléletformáló programokban való részvétel, rendezvényszervezés, felolvasás.
Szolgáltatások:
– látástréning a funkcionális látással rendelkezők számára,
– segédeszközök megismerése és használatának elsajátítása,
– tájékozódás és közlekedéstanítás hosszú fehérbottal, BAR technikák,
– mindennapos tevékenységek (takarítás, bevásárlás, mosás, főzés, vasalás, csecsemőgondozás stb.),
– tapintható Braille írás és olvasás,
– Informatika- és okos telefon oktatás,
– pszichológiai egyéni és kiscsoportos programok,
– szociális munka és kliens koordináció
A szolgáltatások ingyenesek.
A kötetlen beszélgetésben a résztvevők továbbgondolták a projekteket, szó volt a mindennapi élet gondjairól, közlekedés, pénz felvétele, a családokról szóló nemzeti konzultáció akadálymentesítéséről (folyamatban), a szerzői jogi törvény látássérültek számára kedvező módosításáról, a dombornyomott képzőművészeti alkotásokról.
Összegzés
Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk, mit tesz a magyar könyvtárpolitika és a könyvtári rendszer a látássérült emberek információs szolgálatában. Fontos tudni, hogy a célzott csoport tud- e élni mindazzal, ami értük van. Hiába az átgondolt törvények, új szolgáltatások, ha nem jut el azokhoz, akiknek szánjuk. Folyamatosan figyelnünk kell a visszajelzésekre, visszacsatolás fontosságára ez volt a konferencia célja, mondanivalója.
Ösztönözni a sorsjavító önaktivitást a könyvtárak támogató információs szolgáltatásaival.
„Olyan világban szeretnénk élni, amelyben a látássérült emberek, aktív tagjai a befogadó társadalomnak. Önmaguk képesek érdekeiket érvényesíteni és esélyegyenlőségük biztosított.”- a JNSZMVGYE küldetés nyilatkozata.
„A vakság igazi problémája nem a látás hiánya,
az igazi probléma a meg-nem-értés, és a létező
információk elérésének hiánya”
Nagyné Kováts Lenke