A lelki adományok ugyan  különfélék, a                                                Lélek azonban ugyanaz. A szolgálatok is                                                    Különfélék, de az Úr ugyanaz….                                                                A Lélek megnyilvánulásait mindenki azért                                                  kapja, hogy használjon vele.”                                                                                                    Szt.Pál 1.Kor.lev.12. 4,5,7

Téma –vázlat:

1.  A könyvtári funkciók gyökeres megváltozása az információs társadalom kebelében  – Kompetenciáink felértékelődnek, mert bizonyított módon tudjuk

• Az információ-forrásokat elérni, használni,
• az információkat értékén kezeli,
• tudássá integrálni,
• közvetíteni és partnerként együtt működni a kommunikációs folyamatban.

     Amit még hozzátettünk:

                  *   a közösségi feladatok felvállalása,

                        *   a közösségi terek hasznosítása és aktív részvétel a közéletben

                        *   a jó közérzet és az életminőségének emelése.

2. Esély-egyenlőség / amennyire lehet (ld. Különbözőségeink biblikus elfogadása)

              Mindannyiak „speciálisak” vagyunk elvárásainkban – mi az, ami elfogadható

                       Segítség és elfogadása. (Szekeres Pál gondolataira reflektálva)

                       Kérni és elfogadni „feladata”

3.   Az esélyteremtés nagyobb területei:

*  fizikai hozzáférés biztosítása (épület, szolgáltató pultok, munkahelyek,      polcok,  megvilágítás,hanghatások,  stb.      )

*  intellektuális hozzáférés (alternatív és klasszikus megoldások, berendezések spec.szoftverek, e-dokumentumok, www. helyek)

*  virtuális hozzáférés  (azok számára, akik nem tudják meglátogatni a   helyszínt)

e-dokumentumok és berendezések, e-szolgáltatások,  web helyek, házhoz szállítás, mozgó könyvtár

                       * hozzáállás, attitűd

                       a könyvtári dolgozók képzése, érzékenyítése

4. Látható akadályok és akadály-mentesítés. Fizikai fogyatékosság – érzékszervi      

      fogyatékosság. A fizikai és érzékszervi hátrányok láthatóbbak, jobban körül  határoltak, a megoldások főleg technikaiak.

Kialakult a kínálható szolgáltatások köre:

• fizikai akadálymentesítés (szabadon nyíló, automatikus ajtó, rámpák, korlátok, liftek, szőnyegek, asztalok, fények, hozzáférhető asztalok, mosdók, telefon, segélyhívók, parkolók, stb.)
• speciális dokumentumok és használati berendezések (öregbetűs dokumentumok, elektronikus megoldások, hangzó-dokumentumok, képi- és hangzó digitális hordozók új generációja, Braille írásos és egyéb domborított dokumentumok, Moon, térképek stb.)
• segítség az elérésben, használatban (eszköz kölcsönzés), képzéssel is

A mozgássérült embertársaink a helyváltoztatásban segíthetőek, az érzékszervileg korlátozottak pedig, ezen hiányok kipótlásával, legyőzésével. A segítség jól és egyértelműen körülhatárolható, jó szakmai megoldásoknak vagyunk tanúi.

 A segítségre szorulók az élet más területein komoly teljesítményekre képesek!!!

Sallai-Tóth László gondolatai.

5. Láthatatlan akadályok figyelembe vétele

• Mentálisan sérültek
• Diszlexiások és egyéb érzékelési zavarral küzdők
• Autisták
• Pszichiátriai betegek
• Vagy „csak” nehéz-emberek

               Felismerése, hozzájuk való viszonyulásunk és a kínálható szolgáltatások köre    lassan alakul napjainkban.

                  Már érzékelhető szolgáltatási formák: 

                        *    komfort érzés megteremtése (ld. Autista betegek)

                        *    türelmes magatartás

                        *    művészet – és olvasás terápia,

                        *   „csendes órák”

                        *    mi az, amit még hozzátehetünk?

     Kovács Györgyi  olvasás terapeuta gondolatai a módszerről.

       1. Helyes terminus technikus használata, a fogyatékos személyekkel kapcsolatban.

1. A fogyatékos népesség számának változása a 2011-évi népszámlálás óta.

2. A felmérések szerint az akadályozottak legtöbbször a munkavégzés és a tanulás terén érzik magukat hátrányban. (A szabadidő eltöltésének lehetőségéről ritkán készül felmérés.)

3. A könyvtártár, mint helyiség, a könyvtáros,

 Mint személyiség korlátai és lehetőségei s a fogyatékos személyek könyvtári ellátásában.

6.       Lelki támogatásra, értő meghallgatásra való igény

               minden hátrányos helyzetű ember természetes, belülről jövő vágya

               Párbeszéd és kapcsolatok //megértés és megértetés

                 Kompetenciák és határok. Arányok és irányok

   Felkészülés a feladatra: 

                 Közösségi feladat – megosztás

(mentál-higiénés szakemberek, szociális segítők, pszichológusok,stb.) 

• miben és mennyire vagyunk autentikusak
• emberség és professzionális segítség
• ebben hol a helyünk
• empátiától a megértő támogatásig
• a munkatársak képzése /érzékenyítő tréningek

Összefoglalás:                        

A most formálódó igényrendszerhez kell megtalálnunk kapcsolódási pontjainkat. Megértéssel, türelemmel hallgatni és meghallgatni a lelki zavarokkal küzdőeket.  Kovács Györgyi kifejezetten azt tanácsolta, hogy erősen támaszkodjunk klinikai és egyéb segítőkre, a sikeres megoldások keresésében. Olvasás-, művészeti- dráma-játszás, stb. csak támogatásra szoruló, de nem beteg emberekkel sikeres. A legfontosabb tapasztalat, hogy „tanulnunk kell”, koncentráljunk az alkalmas munkatársak „érzékenyítésére” és módszeres továbbképzésére.

Németh Margó kiegészítése:

A lelki zavarok felismerése és a segítségnyújtás, nem kizárólag csak a klinikai szakemberek feladata.  Így a könyvtárak és munkatársaik az elsődleges/ primer/ prevencióban,a lelki egészségvédelemben aktív szerepet tudnak vállalni. A közösségi kapcsolatok segítésében, a szociokulturális hatások kiegyenlítődésében, és a felzárkóztatás feladataiban.

A  secunder prevenció során a már kialakult mentális problémák időben történő kezelésében és a már pszichés megbetegedések által okozott károk csökkentésében a speciális segítő szakemberekkel való szoros kapcsolat és együttműködés szükséges. Fontos tudni, hogy mire terjed ki a kompetenciájuk, miben tudnak segíteni és hogyan és kivel kell együttműködniük a segítés kapcsán.

A gyermekkori speciális fejlődési zavarok esetén /számolás. írás, olvasási készség/ az óvoda pedagógus és a nevelési tanácsadó munkatársa, valamint az iskolafejlesztő pedagógusa az együttműködő szakember.

Az alkalmazkodási és magatartási zavarok, amelyek szociális konfliktust okoznak / hiperaktivitás, agresszió, szorongásos zavarok, stb./ elsősorban jelző funkciót igényelnek és kapcsolat felvételt az adott intézmény szakembereivel.

 Szükséges és fontos az együttműködés a területileg illetékes Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok munkatársaival, a területen működő drog prevenciós szakemberekkel és intézményekkel, a rendőrség ifjúságvédelmi felelősével a drog és alkohol problémák és speciális magatartási zavarok során. A mentális zavarok és pszichiátriai betegek segítésében minden esetben szükséges közösen az adott területen dolgozó szakemberek vezetésével együttműködni.

 A tercier prevencióban a már kialakult mentális problémák kezelésében, a mindennapi élet egyensúlyának megteremtésében, az önkéntes segítő és önsegítő csoportokkal sokféle együttműködés valósítható meg./ gyász, válás, krónikus betegségek, függőségek, életmód, stb. /