Publika Kul-Túra a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Február 28-án kora délután szép számban megjelentünk, hogy megtekintsük a 100 éves jubileumát ünneplő, Gellért szállodát ismertető „Gellért 100” kiállítást.
Nagy élményben volt részünk. Nemcsak azért, mert a kiállításon a korszakokat hűen reprezentáló tárgyakat, dokumentumokat, fotókat láthattunk a Gellért Szálló elmúlt száz évéből, hanem azért is, mert
Saly Noémi művészettörténész, a MKVM kiváló muzeológusa mutatta be nekünk.
Saly Noémi a kiállításhoz és a könyvhöz, amelyet Gellért 100 címmel írt alapos és körültekintő munkával gyűjtötte össze a szálloda és kora tárgyi emlékeit. A „Gellért” a magyar szecessziós építészet alkotása sok vihart és szép napot megért, beleborzongtunk amint végigkísértük a történetét és örvendeztük, hogy a valóságban is láthatjuk, fürdőit élvezhetjük. Saly Noéminak megköszöntük, hogy fantasztikus stílusban végigvezetett bennünket az alhévízi gyógyforrásoktól, az 1178-as adatok szerint itt működő johannita rend kórházától a Sáros fürdő névre keresztelt gyógyfürdőn át a középkortól a szálloda és a fürdő építkezésének fázisain 1917es megnyitásáig. Alighogy megnyílt, a megszálló román csapatok vették birtokba, majd Horthy foglalta el főhadiszállásnak. Története során többször hadikórházként működött.
Az ostrom alatt a Gellértben német katonai bázis, a pincéjében pedig szükségkórház működött. A rommá lőtt hotel újjáépítése szakaszosan, évtizedek alatt zajlott le. Noha 1945-ben használhatóvá vált a fürdő, az épület nagyobb felújítása a hatvanas években történt meg.
A turisták most újra csodájára járhatnak az épületnek és fürdőnek, amely egyszerre mutatja a magyar szecesszió legszebb arcát, az 1960-70-es évek belsőépítészetének retró jegyeit és a XXI. századi vendéglátás minden erényét.
Szívesen ajánlom olvasásra :
Saly Noémi: Gellért 100, Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, 2018.
Nem kisebb élményt jelentett a következő kiállítás aminek a címe :
Fürdőélet a Nagy Háborúban.
Németh Ádám a MKVM muzeológusa mutatta be a nagy gonddal és körültekintéssel elrendezett tárgyakat.
Megrendülten jártuk sorba a kiállítás egyes szakaszait ahol a boldog békeidők fürdőéletétől kezdve a háború szörnyű és emberi jelenségeinek képéig kísérhetjük végig mit is jelenthetett a fürdés.
A frontokon a katonák az ellenségen kívül sárral, piszokkal és tetvekkel is harcot vívtak. Tábori fürdők, fürdővonatok, fertőtlenítő berendezések enyhítettek valamelyest. A hadiérdek alá rendelt fürdőhelyeket sérült és beteg katonák áradata lepte el, különösen a termálfürdőket és a klimatikus gyógyhelyeket.
A kiállítást rendezték: S. Nagy Anikó és Spekál József. Mindenkinek ajánljuk, nézze meg és gondolkodjon.
Megköszönöm Blascsok Annamária könyvtárosnak a szervezéshez nyújtott segítségét.
Billédiné Holló Ibolya