Publika Magyar Könyvtári Kör
Felkért hozzászólók a Publika Kerekasztal Konferencia elhangzott előadásaihoz.
A konferencia két nagy témakört ölelt fel, a délelőtt első részében az írás- olvasástudás változása, alakulása köré csoportosultak az előadások, a második rész pedig a könyvtár fejlődéstörténetéről, a társadalomban betöltött szerepéről szólt a kezdetektől napjainkig. Mindkét témakör szerteágazó, időben is, tematikájában is óriási tudásanyagot ölel fel, így érthető, hogy a hozzászólások sok esetben a téma egy-egy szeletére koncentráltak.
A program meghirdetésekor vitára hívtuk a felkért hozzászólókat, de hamar kiderült, hogy vitáról nem beszélhetünk, inkább hangsúlyeltolódások jelentek meg, vagy egy-egy terület kiemelésére, pl. a hátrányos helyzetűek bemutatására összpontosítottak. A generációk közötti párbeszéd is kitapintható, a modern technikák és módszerek megjelenésének használatát, alkalmazását illetően.
Felkért hozzászólók:
Dr. Bobokné dr. Belányi Beáta (ny. egyetemi docens ELTE) három pillér köré csoportosította mondandóját. A rendszerben való gondolkodás fontosságát, a motivációink változásait, valamint a technika olvasásra, könyvtárra, kulturálódásra gyakorolt hatását emelte ki. Fonyó Istvánné (főszerkesztő, ny. főigazgató BMEKIK) személyes élményein keresztül az olvasás és könyvtárhasználat meghatározó erejéről beszélt, külön kiemelve a gyerekkorban szerzett benyomások, hatások fontosságát. Orosz Adrienn PhD hallgató a mai kor kihívásához igazítható olvasásról és a fiatalok olvasási szokásairól osztotta meg gondolatait. Farkas Renáta (SzI Egyetemi Könyvtár osztályvezető) a tudományos szakkönyvtár modern eszközeinek és módszereinek alkalmazását emelte ki. Dr. Nagyné Kováts Lenke (ny. osztályvezető MJP Megyei Könyvtár Debrecen) hozzászólásában a hátrányos helyzetűekre összpontosított és szólt a modern kor könyvtáráról is.
A hozzászólásokat dr. Téglási Ágnes (ny. főigazgató helyettes, MTA KIK) moderálta.
Dr. Bobokné dr. Belányi Beáta
Az olvasáskutatási, a biblioterápiai és olvasottságunk (és „lelki-munkakerülésünk) kérdéseit bemutató előadások csak megerősítették személyes aggodalmamat, miszerint is, erőteljes és az életünk szinte minden területét érintő változások korát éljük, ebben forgatagban információs stratégiánk is átalakulóban vannak.
Változnak klasszikus (írás/ olvasás) jelrendszereink, az értelmezési tartományok, az érvényességi körök,a hitelesség ígérete, stb., a személyiség építésének információs stratégiái. Főleg rövid távú taktikákra kényszerülünk, ami a minőség rovására megy.
Személyes „információ-gazdálkodási” helyzetünket három metszetből vizsgálva úgy látom, hogy
A „Technika”, természetéből adódóan nem oldhatja meg intellektuális problémáinkat. A források ellenőrzése és kritikája, a megszerzett információk elemzése és értékelése már nem halad olyan jól, mint reméltük. Tanulnunk kell még és finomítani döntési módszereinket. Ez pedig nem kis feladat, személyes és intézményi szinten sok elemző, értékelő, kiérlelő munkát jelent. Az okos telefon mellé elő kell venni a józan eszünk mellett tapasztalatainkat, ismereteinket és igényességünket vagyis a belső struktúráinkat. Fárasztó, és sokan nem adnak időt önmaguknak ezt elvégezni..
Ebben érdemben tudunk segíteni könyvtárosi szakismereteinkkel és igényességünkkel. („Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök. „ Nemes Nagy Ágnes”)
Harry Potter-ig vagy még tovább). Az igényesség már a források megválasztásánál kezdődik, elemző és értékelő munkával folytatódik, egészen a döntés – hozatalig. A „hiteles helyek” mellett építhetünk a „hiteles személyiségekre”. Ebben van évezredes tapasztalatunk. „Kincseinket” megőriztük, elemeztük és értékeltük, igyekeztünk közkincsé tenni. A ránk bízott tudást szolgáltuk és a jövőnk éppen erre építhető, hiszen ezekkel az ismeretekkel tudunk legtöbbet segíteni a szétzilált,a „minden egész eltörött” Világnak.
Az információs szakember a rábízott adatokat tudásrendszerébe illeszti , ebben különbözik a könyvtár a net-en elérhető adatáraktól. Az adat ugyanis akkor használható információ (tudás!), ha egy meglévő struktúrát egészít ki, értelmez újra, stb. Ha emlékeznek, ezt hívjuk a szakmában „Máté effektusnak” : „mert mindenkinek, kinek van, adatik, akinek pedig nincsen, még az is elvétetik, amije van”, vagyis csak akkor hasznos és értékes az információ, ha van mibe beépítenem, ha a teljes képet látom, nem tenyérnyi darabkáját. Kísérleteket teszünk az Egész „teljessé tételéért.
Nagy szavakat használva: ez a bölcsesség útja. Kérdés, hogy maradunk-e „Hiteles Mesterek”, de ebben sok jó példát látok. Erős oszlopai a közösségi életnek sok helyen a könyvtárak, és jelentős a hozzájárulásunk a jó közérzethez, igényes megközelítéshez, az emberibb élethez és világhoz.
Életünket nem a gépek (kütyük) fogják megváltani, rendbe tenni, vagy megerősíteni helyünket a Világban, hanem az a kapcsolatrendszer, ami közöttünk, emberek között épül. A struktúra, vagyis elemei közötti kapcsolatok minősítik a rendszert – mondja egyszerűen a Rendszerelmélet. Ezt kell építenünk, mert „a nyelv / a szó a lélek gyógyszere” – mondta az Ótestamentumi Bölcs Salamon több, mint kétezer éve. Ezzel talán elkerülhetjük a folyamatos csalódottságot, rossz közérzetet, méltatlan élethelyzeteket.
És ha delphoi felszólításnak eleget téve kísérletet teszünk „önmagunk megismerésére”, remélhetőleg találunk utakat Egymáshoz is. Ezzel esélyt teremtünk teljesebb Élethez, élményszerző olvasmányainkkal (vagyis a már megélt életek tapasztalataival) gazdagíthatjuk személyiség jegyeinket és ellene dolgozunk a az életünket megkeserítő örökös viszálynak.
Így legyen; „Még most utoljára megbocsátok,
de javulj meg Világ!!!!!!!!!!!!!!!” súgja Nemes Nagy Ágnes.
Nagyné Kováts Lenke MJPK nyugalmazott osztályvezetője
KÖNYV ÉS / VAGY INTERNET HÁTRÁNYOS OLVASÓK A KÖNYVTÁRBAN
1. A könyv
Mióta világ a világ, a könyvre kinek-kinek szüksége volt, van és lesz. Munkakör, szakmai továbbképzés, tanulás, iskolai kötelező olvasmány, szórakozás a motiváció. A könyvtár olvasóközönsége potenciálisan bármely korosztályból kikerülhet, de ugyanilyen változatosságot mutatnak az etnikai, kulturális, iskolázottsági és anyagi szempontok is. A könyvtárban kézbe vett könyv célja lehet a tanulás, művelődés, szórakozás mellett a közösségi élet és ismerkedés is.. A könyvek használatának fő célja, hogy intelligens, információ szerzésre képes, kritikai gondolkodást gyakorló állampolgárokat neveljen a gyorsan változó világban.. A nyomtatott kiadványok hatékonyabban képesek lekötni figyelmünket, és fizikai formájuknak köszönhetően nagyobb becsben is tartjuk őket. A könyvtár a legdemokratikusabb intézmények egyike.
2. Az internet a jelenben
Könyvtár 2.0
A Web 2.0 (webkettő) napjaink egyik legnépszerűbb fogalma, gyorsan elterjedt, s nemcsak a számítógépes világban. Alig van olyan foglalkozás, tudományág, szakma, amely ne alkotta volna meg a saját webkettőjét. A Web 2.0 kifejezés alatt a technológiák olyan csoportját értjük, ahol az internetes szolgáltatások közösségre épülnek, az információáramlás kétirányú, a felhasználó aktív, tartalomkészítővé, tartalomszolgáltatóvá, tudásmegosztóvá válhat vagy válik. Formái: fórumok, blogok, wikik, podcastok, linkgyűjtemények, RSS (Really Simple Syndication) stb.
A webkettő modellre épülő Könyvtár 2.0. (ma már Könyvtár 3.0, sőt Könyvtár 4.0 is van) célja az ember közelibb, rugalmasabb könyvtár, amelyben a felhasználó-központúság, a technikailag megfelelően kialakított környezet, a tartalomhoz több eszközön való hozzáférés, a felhasználó elérése, az állandó változás. Évek óta jelen van a hazai könyvtárakban. De addig, amíg általánosan nem terjed el, új technológiának számít.
3. Hátrányos helyzetűek
A számítástechnika széles körű kommunikációra ad módot. Az információ-és mobiltechnológiában rejlő lehetőségek a hátrányos helyzetűek számára is új reményt adnak életminőségük javítására. A kapcsolattartásban, a mindennapi életben, a hírek világában való tájékozódásban is központi szerepet tölt be.
Minden könyvtár más és más, a könyvtár típusa és felhasználókör szempontjából is, a hátrányos helyzetűek speciális ellátásáról nem is beszélve.
Ami az egyikben működik, az a másikban nem biztos. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek a legmegfelelőbbek a hátrányos helyzetűeknek Nehéz kérdés, hogyan. Már működő szolgáltatásokat adaptálunk, vagy saját alkalmazásokat fejlesztünk. Érdemes lenne, ha még nincs, kidolgozni egy jól működő modellt, üzleti tervet. Miből álljon a fejlesztés vagy alkalmazás, van-e kapacitás a fejlesztő szakemberek körében és folyamatos lesz-e a szolgáltatás és ellenőrzés, nagyon fontos, a használók visszajelzése.
Mindig lesznek szó szerint olyan „olvasók,” a könyvek szerelmesei, akik egy jó könyvért térnek be, és előzetesen nem vizsgálják, hogy az adott intézményben jelen van-e, vagy nélkülözi a legmodernebb technológiákat.
A könyveknek és internetes szolgáltatásoknak testvérként, szimbiózisban kell működni, egymást kiegészíteni. Jó példa erre, amikor az internetes fórumon vitatják meg a könyvtár és könyv jövőjét, bevonva, meghallgatva a használókat. Az is jó, ha a könyvtárlátogatók csak könyvért térnek be az épületbe, valószínű, ha már ott vannak, megismerik és használják az infrastruktúráját is.
A jövő könyvtára a változó könyvtár. A jövő könyvtára az alkalmazkodó könyvtár Nem kérdés, hogy az innovációnak jelen kell lenni.
Az internet és mobiltechnológiai eszközök megjelenése valóban sok szempontból egyszerűbbé tette a hétköznapokat, a tájékozódást, tanulást, de ahhoz nem elég, hogy az évszázadok óta működő könyvet hatékonyan pótolni tudja. A könyv esetében több évszázados történelemmel rendelkező médiumról beszélünk, amelynek nem véletlenül sikerült annyi viharos időszakot átvészelnie.
Személyes. Hazafelé ülök a buszon, kezemben az okos telefonom. Tűzhányók, árvizek, villódznak a szemem előtt. .Lenyomom a gombot. Lehunyom a szemem és biztonságban, nyugalomban ülök egy könyvtár meghitt sarkában és könyvet lapozgatok. Olyan könyvet választottam, amelyből a szépség és a művészet sugárzik. Feltöltődve pilleként kapom fel a kosaramat és mosolyogva köszönöm meg a fiatalember segítő udvariasságát. Itt a helye, hogy ne zárójelben jegyezzem meg, ez nem először fordult elő. Ruganyos léptekkel teszem meg a hátralévő utat, hiszen Zrínyi Ilona, egri nő, Kéthly Anna vagyok az olvasmányimnak köszönhetően. A kapuban vagyok, hazaérkeztem.
A kérdésre a válaszom ÉS.
Úgy gondolom a könyv és az internet egymással meg tud férni a 21. században is. Véleményem szerint a kettő együtt működik és jelen van. A fiatalabb generáció (gimnazisták, fiatal felnőttek) változó arányban , de még használják a nyomtatott dokumentumokat. Ugyanakkor látható , hogy a gyors információszerzés érdekében elsősorban az internetet használja javarészt mindenki, nem csupán a fiatalabb generáció.
A felsőoktatási könyvtárak elsősorban feladatukból kifolyólag nagyobb mértékben használnak elektronikus információforrásokat, online (akár internetről) elérhető nyílt, vagy előfizetéses tartalmakat, adatbázisokat. Munkám során azt látom, hogy a hallgatók elsősorban online szeretnek hozzá jutni a tartalmakhoz és ezeket a forrásokat gyakrabban használják, de a nyomtatott jegyeztek is népszerűek körükben. A hallgató rétegnél maradva mind emellett például előszeretettel kölcsönzik tanulmányaikhoz feladataikhoz a szakkönyveket, nyelvkönyvek és olykor a szépirodalom is előkerül.
Megyei könyvtárak esetében más élvez prioritást. Itt nagyobb mértékben érzékelhetik a kollégák a nyomtatott dokumentumok forgalmát.
Könyvtári és felhasználói szemszögből is eltérő lehet a könyv és/vagy internet kérdése, de alapvetően egyetérthetünk, hogy mind a kettőnek van még létjogosultsága.
A könyvekből, vagy internetről szerzett tartalmak és információk feldolgozása és felhasználása , minősége azonban nem mindegy milyen. Saját tapasztalatom , amikor adatbázis-használati és kutatásmódszertani órákat tartok hallgatóknak, oktatóknak, hogy eltérő mértékben tudják feldolgozni az információkat. Természetesen nem mindegy milyen felületeket és hogyan használnak, s hogy milyen előismeretekkel rendelkezik például az adott hallgatói csoport.
Úgy gondolom a könyvtáros szakma pont erre hivatott, hogy rugalmasan reagálva a felhasználói igényekre tudjuk kivonatolni és továbbítani a megfelelő információhalmazt és az értelmezési feldolgozási készségeket átadjuk a felhasználóknak.
Hátrányos helyzetű olvasók: Bár kevésbé találkoztam személy szerint munkám során hátrányos helyzetű olvasóval, hallgatóval, ugyanakkor van rá mód hogy felsőoktatási könyvtárként kiszolgáljuk ezt a réteget is. A győri SZE-EKL Központi Könyvtárának épületébe könnyen be tudnak jutni például a mozgáskorlátozott felhasználók, továbbá lift is rendelkezésükre áll. Mind emellett elérhető könyvtárunk akadálymentesített oldala is, mely a látássérültek számára is segítség lehet, csak hogy pár lehetőséget említsek a hátrányos helyzetű réteget tekintve.
Tisztelt Vendégeink, Kedves Kollégák!
A kerekasztal konferencia gondolatának felmerülésekor – még jóval a Covid előtt voltunk – a fő kérdés az volt, hogy vajon érdemes-e foglalkozni az olvasás problémájával, van-e értelme tanácskozni, eszmét cserélni erről a témáról. Napjainkat az információs technológia uralja az élet minden területén, a tanulástól a munkán át a szórakozásig. Sokan úgy vélik az írott-nyomtatott eszközök ideje lejárt.
Ismeretesek azok az erőteljesen hangoztatott vélemények is, hogy a Gutenberg kor véget ért, mindent meg lehet kapni a világhálón, zsebedben az okostelefon, bármit megtalálsz rajta, amire szükséged van.
Természetesen mi nem így gondoltuk.
A véleményeket, miszerint az olvasás idejétmúlt dolog, nincs szükség könyvre, pláne könyvtárra, mert ott a Google, vagy bármelyik világszintű adatbázis, szélsőségesnek, sőt károsnak tartjuk. Úgy gondoltuk, most is így gondolom, hogy nagyon is érdemes és szükséges megvitatnunk az olvasás és könyvtár szerepét, helyét az egyén és a társadalom életében. Át kell gondolnunk erősségeit és gyengeségeit és elő kell segíteni a szakma további feladatainak meghatározását, annak érdekében, hogy a technológiai-technikai fejlődésekhez igazodva, azokat felhasználva alakítsa ki szolgáltatásait, a társadalom minden tagjának javára.
A program összeállításakor sajnos egy kicsit szűkíteni kellett a témákat, mert az eredetileg két napra tervezett programot egy napra kellett sűrítenünk. Bevallom én ennek az egy napnak is nagyon örülök, hogy sikerült megvalósítani a sorozatos akadályok ellenére.
Már a konferencia címe „Az információszerzéstől a gyógyító olvasásig„ is jelzés arra vonatkozóan, hogy az olvasás milyen összetett, sokoldalú tevékenység, művelése, vagy mellőzése milyen hatással van az emberi élet egészére.
Az első rész előadásaiban, és a hozzászólásokban általános képet kaphattunk a különböző kutatásokra, szociológiai elemzésekre alapozva a hazai olvasottság állapotáról, változásairól, pozitív és negatív tendenciáiról. Szó esett azokról a tevékenységekről is, amelyek célja az egyének gondolkodásra késztetése, annak érdekében, hogy az olvasót segítse saját helyzetének valóságos megítélésére, tudatosságát és szociális érzékenységét növelje. Azokról a jelenségekről is tájékozódhattunk, amelyek az olvasatlanság – a tájékozódási képesség hiányának következményei és súlyos problémát okoznak nemcsak az egyén számára.
A második részben került sor a könyvtárakat alapjaiban is foglalkoztató kérdés, ha úgy tetszik a lét és nemlét kérdésének megvitatására. A könyvtár sokoldalú szerepéről tanácskoztunk, arról hogy szolgáltatásaival mit nyújt, mivel járul hozzá az egyén személyiségének kialakulásához és a társadalom fejlődéséhez.
A könyvtárak rendeltetésszerű feladata egyrészt az értékmegőrzés, másrészt olyan szolgáltatás rendszer kialakítása, amelyhez szükséges a modern technika és technológia felhasználása. A korszerű könyvtárnak szolgáltatásokat kell nyújtani különböző – életkor, élethelyzet stb. szerint élő csoportok számára is.
Elemzésre került az is, hogy az olvasás, könyvtárhasználat mennyire van jelen a ma társadalmában, elsősorban hazánkban.
Arról is szó esett, hogy milyen szintű legyen a könyvtáros szakember információs műveltsége. Milyen képzésre van szüksége, milyen ismeretekkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy megfelelő szinten lássa el az igen összetett, szerteágazó feladatait.
Nem foglalkozom most az egyes előadások bemutatásával, vagy értékelésével, mivel a konferencia után a Publika honlapon valamennyi előadást közreadunk hozzászólási lehetőséggel. Ezzel az a célunk, hogy szélesebb körben is folytatódhassuk a témák megbeszélését, annak érdekében, hogy mind a konferencián részt vevők, mind azok a szakemberek, akik nem tudtak személyesen megjelenni kifejthessék véleményüket. Erre a Publika honlapunk interaktív lehetőséget biztosít. Kérem, éljenek vele.
Ismeretes, hogy számtalan egyesület, szakmai szervezet, intézmény fáradozik azon, hogy elősegítse a minél szélesebb körű olvasottságot, fokozza a tudás, műveltség társadalmi megbecsülését.
Remélem és bízom benne, hogy ezen a konferencián elhangzott előadások, hozzászólások is hozzájárulnak ezeknek a mozgalmaknak az eredményességéhez, elősegítik a további akciókat, programokat, gondolkodásra és cselekvésre késztetnek.
Egyesületünk is folytatni kívánja az olvasás ösztönző tevékenységét. A Publika honlapon a meglévő rovatok, Ezt nézzétek, Ezt olvassátok mellett új rovatot indítunk, Kedvenc könyvem címmel.
Végezetül a köszöneteké legyen a szó.
Szeretném elismerésemet kifejezni előadóinknak, a hozzászólóknak az értékes, figyelemreméltó ismertetésekért, elgondolásaik kifejtéséért.
Köszönöm Monok főigazgató úrnak, hogy konferenciánknak helyet adott, szellemileg/anyagilag támogatta. Köszönönöm Gálné Kaydy Dóra főigazgatóhelyettes asszonynak és munkatársainak kitűnő munkáját, mindazt a sok segítséget, amellyel a konferencia sikeres megrendezését biztosították. Kívánom, hogy további munkájukat, amely pótolhatatlan és nemcsak konferenciák rendezésében merül ki, örömteli siker kísérje.
Köszönöm a kedves kollégáknak, hogy érdeklődésükkel megtisztelték konferenciánkat, remélem, hogy nem csalódtak, hasznos és kellemes időt töltöttünk együtt. Legyen máskor is részünk hasonló közös tanácskozásban.
Billédiné dr. Holló Ibolya elnök Publika Magyar Könyvtári Kör