Hátrányos helyzetűek könyvtári ellátása. Nemzetközi kitekintés.

 Elsősorban az angolszász szakirodalom áttekintése számos folyóirat-cikket tár fel, legtöbbjük jó gyakorlatot, egyedi, helyi megoldásokat mutat be az olvasónak. Szembetűnő, hogy egyes országokban a jogi szabályozást követően megnőtt a témával foglalkozó könyvtárak száma, így a publikációk száma is. A 2010-es évek közepére már több szintetizáló munka jelent meg, könyvtári szervezetek közreműködésével, ill. gondozásában. Figyelmet érdemel néhány nemzetközi szervezet iránymutató szerepe, mint pl. az IFLA, ENSZ, VIPO.

USA – Americans with Disabilities Act (ADA) 1990, módosítás 2008-ban. Bővül a HH köre, nem ad pontos definíciót, már a hajléktalanok is beletartoznak. Szól a HH foglalkoztatásról is. A Library of Congress nemzeti szolgáltatást épített ki a vakok és gyengénlátók számára, dokumentumok előállításával és kapcsolódó szolgáltatásokkal, pl. házhoz- szállítással. www.loc.gov.nls

UK – Disabilities Discrimination Act (DDA) 1995, 2005-ben módosították, itt is bővült a HH köre. A szerteágazó témakörök közül kiemelendő a felsőoktatási intézményeket összefogó SCONUL www.sconul.ac.uk tevékenysége ezen a téren. Fontos kiemelni, hogy nem egyedi igényre reagálva kell szolgáltatást biztosítania a könyvtárnak, hanem a feltételeket meg kell teremteni és készen kell állni a szolgáltatás nyújtására, nem a minimális feltételek biztosításával, hanem a legjobb gyakorlat bevezetésével.

Hozzáférés biztosítása – angolszász gyakorlat alapján

Fizikai hozzáférés – külső, belső tér, térkialakítás, berendezés

Dokumentumokhoz való hozzáférés – dokumentum típusok, speciális pl. öreg betűs könyvek, stb.

Digitális hozzáférés – a weboldalak tervezése WCAG 2.0 irányelvek alapján négy témakör köré csoportosítja az elvárásokat: befogadható, érthető, működtethető és robusztus legyen a web.

A könyvtáros – kulcsfontosságú szereplő, érzékenyítő, kommunikáló, tájékoztató, kapcsolatépítő (más szervezetekkel) Ausztráliában külön hangsúlyt kap a könyvtáros nők szerepe a hátrányos helyzetűek ellátásában.

Azt utóbbi 5-10 évben egyre többet lehet olvasni a hátrányos helyzetű könyvtárosok foglalkoztatásáról.

 Nemzetközi projektek

Marrakesh szerződés – www.wipo.int

A nemzetközi jogvédő hivatal kétoldalú szerződéseket köt az egyes országokkal, hogy nemzeti jogszabályokban rögzítsék azt, hogy egy adott mű számos formátumban hozzáférhetővé váljon, plusz jogdíj fizetése nélkül. pl. hangoskönyv, braille írás, stb.2018-ban az EU is aláírta ezt a szerződést, így 2019-től a tagállamokban is fokozatosan hatályba lép.

Az IFLA 2005-ben kiadott egy ellenőrző listát (checklist), ami számba veszi, hogy a könyvtáraknak mit kell tenni és mivel kell rendelkeznie ahhoz, hogy szolgáltatni tudjon a HH olvasóknak.

Az IFLA csatlakozott az ENSZ 2030-ig szóló Agendájához is a hozzáférés és az egyenlő esély könyvtári megoldásainak összefoglalásával.

DAISY – Digital Accessible Information System www.daisy.org –az ENSZ programja, ami eszközt és tartalmat egyaránt biztosít ahhoz, hogy mindenki hozzáférhessen az információhoz. 1994-ben Japán elkészítette az első digitális hangoskönyv lejátszót, 1996-ban már 25 ország a konzorcium tagja és több mint 3000 cím érhető el a rendszerben.