Ezt olvassátok. Erzsébet és Fülöp – a kezdet kezdete.

                                                     Erzsébet teljes születési nevén: Erzsébet Alexandra Mária 1926. április 21-én született Londonban. A brit birodalom leghosszabb ideig uralkodó királynője, életének 96 évében hunyt el balmorali kastélyában, Skóciában, 2022 szeptember 8-án.

Temetése az egész birodalom, sőt az egész világ részvéte mellett zajlott le a hagyományos angol királyi szertartások szerint.

Életének utolsó idejét a nagyon szeretett skóciai kastélyában töltötte, ahol ifjúságának nagy részét is a II. Világháború alatt. Ide menekült akkor is, amikor a nagy tragédia történt, fiának, Fülöp trónörökösnek a felesége, unokáinak anyja, Diana hercegnő tragikus körülmények között autóbalesetben elhunyt.

Összesen 70 évig és 214 napig volt az Egyesült Királyság királynője. Ő volt a második leghosszabb ideig uralkodó, őt csak a francia XIV. Lajos, a Napkirály előzi meg.

Amikor édesapja 1952 februárjában meghalt, az akkor 25 éves Erzsébet  7 nemzetközösségi országkirálynője lett. Élete során összesen 32 független állam uralkodója volt.

 1947-ben ment férjhez Philip Mountbatten, egykori görög és dán királyi herceghez, akivel házasságuk 73 évig tartott, Fülöp 2021-ben bekövetkezett haláláig.

Flora Harding regénye: Erzsébet és Fülöp – a kezdet kezdete, eredeti címe : Before the Crown a fiatal lányról szól, aki neveltetése során arra van felkészítve, hogy majdan Anglia, ill. Nagy-Britannia uralkodója legyen. Tizenhatéves korában azonban mégis csak az a fiatal lány aki első látásra beleszeret egy vonzó, daliás tengerésztisztbe, aki nem mellesleg királyfi, egy görög uralkodó család sarja.

Természetesen a rend kedvéért a könyv elején ott áll a kötelező mondat” A könyv cselekménye kitalált történeten alapul.” de az irodalomjegyzékben láthatjuk, hogy az írónő tekintélyes forrásokra támaszkodott a történet megírásakor.

Ha röviden akarnám a véleményemet leírni, elég lenne egy mondat: „ egy igazi, kedves, szép szerelem kipattanásának és virágzásának regénye” de ettől sokkal több, elbűvölő olvasmány.

Megjelenik az ifjú Erzsébet rendkívül vonzó egyénisége, gondolkodása, szemérmes szerelme a fiatal Fülöp iránt. A szerelem nem nyomja el a racionális gondolkodást, mert a hercegnő tisztában van a jövőbeni feladataival és a kötelességtudása rendíthetetlen.

Erzsébet nagyon szép jellem, okos, megfontolt, emberszerető. És mélyen szereti a választottját.

Fülöpnek nem hízeleg az írónő, amikor számtalan, kevésbé szerethető tulajdonságait is bemutatja.

Gondolhatnánk, hogy a fiatal Erzsébet nem veszi észre a negatívumokat, de nem így van. A férfi előtt titkolt rajongását nem rendítik meg a férfi hibái, valójában folytonosan kételyek gyötrik, hogy ő nem eléggé jó Fülöp számára. Megrendül, amikor Fülöp kijelenti: „Egy ország nélküli herceg vagyok”  

Erzsébet beszél először arról, leküzdve félelmét, hogy összeházasodhatnának.

Ezt a házassági tervét azonban nem Fülöppel kell elsősorban elfogadtatnia, hanem a szülei, főleg apja IV. György ellenkezését kell legyőznie.

Én neki drukkoltam.  Ti mit szóltok hozzá?.

Szivesen ajánlom,  Ezt olvassátok. Ibolya