Látogatás egy különleges múzeumban.

Az Andrássy úti Múzeumot 1919-ben alapította Hopp Ferenc, aki neves világutazó, műgyűjtő és mecénás volt és végrendeletében villáját, mintegy 4000 darabból álló keleti gyűjteménnyel az államra hagyta. 1923-tól kezdve múzeumként működik; alapításakor és ma is Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma.

Hopp Ferenc keleti műtárgyait világ körüli utazásai során és korának nagy világkiállításain vásárolta. A Múzeum megalakulása után a gyűjtemény adományok, vásárlás és más múzeumok ajándéka útján gyarapodott. A gyűjtemény ma mintegy 30 000 műtárgyból áll, s kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti tárgyanyagot ölel fel.

A Hopp-villa körül kialakított kert korának ismert pesti orientális hangulatú kuriózuma volt, s ma is szerves része a múzeum hétköznapjainak, hiszen programjaink zömének helyszínét adja.

A villa első emeletén találjuk a kiállító termeket.

Az első meglepetés  A tea útja  kamarakiállítás  egy  autentikus japán teaszertartás szobában.  Nem általánosságban mutatja be a témát, hanem a Hopp Múzeum gyűjteményeinek tükrében. Az intézmény történetében fontos, a teázás ősi hagyományaival komolyabban is foglalkozó alapító, a későbbi gyűjteménygyarapítók, valamint egykori igazgatók, munkatársak tárgyai láthatóak.

A falfülkében a teaszertartás legfontosabb kellékei mellett a teaiváshoz kapcsolódó edények jelennek meg, „A teázás minden környezeti eleme és minden eszköze úgy van összeválogatva, hogy a szertartás egészében véve az érzékszervek mindegyikéhez szóljon. Jómagam is teakedvelő vagyok, sokféle tea füvet tartogatok, és változatos teákat készítek magamnak és vendégeimnek. Örömmel olvastam, nem tudtam eddig erről, hogy a teaszertartásokat külön iskolákban, teamestereknél lehet tanulni.

A múzeum további termeiben a Buddhák földje | GANDHÁRA  című lenyűgöző kiállítást tekinthetjük meg, amely 2024. április 11-én nyílt meg.

Az Indiától északnyugatra, a Selyemút egyik pezsgő vidékén, az ókori Gandhárában kialakult művészet egyedülálló, hellénisztikus stílusú buddhista alkotásokat hozott létre a Kr. u. 1–6. évszázadban. Az izgalmas történelmű területen görögök, szkíták, pártusok, kusánok uralkodtak, szinkretikus kulturális és vallási közösséget hozva létre. A világtörténelemben először itt, ezen a vidéken (valamint ezzel nagyjából egyidőben az észak-indiai Mathurá városában) alakult ki a Buddha emberformájú ábrázolása, annak meghatározó ikonográfiai jellemzőivel. Az ekkor kialakult buddhista formanyelv terjedt el ezután Ázsia-szerte. A kivételes szépségű, önálló Buddha- és bódhiszattva szobrok mellett jelentős emlékek még a buddhista ereklyék őrzésére emelt szentélyek – a sztúpák falait ugyanis a Buddha élettörténetét bemutató domborművek díszítették.

A kiállítás a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum gyűjteményében őrzött 82 darab, himalájai szürkepalából és stukkóból készült szobrászati alkotást mutatja be.

A buddha vallás alapítója,

Kr. előtt 560-480 között északkelet Indiában élt Sziddhártha Gautama, aki később a Buddha – felébredett vagy megvilágosodott – néven lett ismert.

Fejedelmi családba született, előkelő, uralkodásra méltó nevelést kapott. Tanulmányai befejeztével megházasodott, gyermeke született.  A palotában elszigetelten, csak az élet szép oldalát láthatta, míg elhagyva a palotát nem találkozott a szenvedéssel, betegséggel, elmúlással. Huszonkilenc éves korában elhagyta a házát, nejét és kisfiát.

Aszkéta életet élt, komoly szinteket ért el a kor neves mestereitől, de őket meghaladva tovább állt és nem hagyta abba a gyakorlást. Gaya városkában, egy fügefa alatt, elmélkedés során megvilágosult, felismerte a dolgok végső összefüggését – a négy nemes igazságot – ezzel megtalálta a megváltó gondolatot. Ezen az éjszakán vált “megvilágosodott” emberré, Buddhává. Hamarosan hirdetni kezdte a megváltás tanát. Hirdette tanítását az indiai tájakon vezető vándorlásai alatt, egészen 80. életévében bekövetkezett haláláig. Tanítványokat gyűjtött maga köré, és a szenvedés lényegének megértésére és leküzdésére oktatta őket.

Híveinek egy része egyedüli életcéljának a Buddha által mutatott út követését tekintette. Őket szervezte szerzetesrendbe. A próbaidő eltelte után fogadalom letételével, majd szigorú előírások (tíz parancsolat) megtartásával, gyónásokkal, vezeklésekkel folytatták a rendi életet. Később a szerzetesek rendje kiegészült női rendekkel is. A világi követők számára enyhébb előírásokat, viselkedési normákat szabtak.

Buddha a megvilágosodás során rájött, hogy az emberek azért szenvednek, mert soha nem elégedettek azzal, amijük van, hanem mindig többet akarnak. Az embereknek új gondolkodás- és viselkedésmódot kell elsajátítaniuk.

Erre megalkotta tanait és szabályait. Azt tanította, hogy a végcél mindenki számára a szenvedésektől való megszabadulás, a létkörforgásból való kikerülés, a nirvána állapotának elérése. A teljes felszabadultság állapota nem a halál után vagy a halállal nyerhető el, hanem az arra érdemes egyén megvilágosodásával. Törekedni kell erre. Buddha utolsó tanácsa is ez volt halála előtt.

A valóság természetéről Buddha három dolgot állított, hogy minden mulandó, semmi sem örök, hogy a világ szenvedés teli, valamint, hogy nincs egy állandó, örökké élő átmanunk, lelkünk.

A buddhista filozófiának, ismeretelméletnek és kozmológiának több hagyomány által maradt ránk rengeteg írása és sok iskola alakította ki a sajátos működését, világképét.

A buddhizmus újra elterjesztésének, kultuszának erősítője Dr. B.R Ámbédkar, híres tudós volt. Ő a londoni, amerikai egyetemeken folytatott tanulmányai után, a szabad India első igazságügyi minisztere volt és a dalitok, az érinthetetlenek jogi érdekeiért dolgozott.

 A múzeumkert

Nyugodtan mondhatom, hogy a palota kertje önmagában is egy élmény, érdemes rá időt szánni. Nemcsak a kertben elhelyezett szobrok, építmények, de a hangulata is csodás. Lehet üldögélni az árnyas fák alatt, szemlélni a műtárgyakat és elmélyedni a látottakon.

„Kapum táján öröm áradjon a végtelenbe.
Portám körül vígság viruljon mindörökké.”

Ez a két felirat fogadja a látogatót a kert bejárat kínai Holdkapuján. Az orientalizáló stílusú kert különféle eredetű keleti műtárgyakkal és ritka növényekkel van berendezve.

A világ különböző részéről származó műtárgyak népesítik be a kertet. A villa és a kert kialakításának történetéről, valamint a kert néhai és ma is ott álló műtárgyairól szöveges táblák, archív fotók és a kert történetének egy-egy érdekes eseményét megelevenítő tárgyak mesélnek. Valamennyi látványosságot nem sorolok fel, csak csalogatónak említek meg néhányat a sok közül:

Japán kőlámpás Japán madáritató, Indiai elefánt, Pagoda vagy koreai torony, Holdkapu, Dzsaina-szentély, Brahmá szobra.

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumot kedves barátaim ajánlására kerestem fel és rendkívül élménydús napot töltöttem ott. Köszönöm az ajánlóknak, hogy felhívták a figyelmemet erre a sokszínű gyűjteményre és a HFÁMM munkatársainak is őszinte elismerésem kitűnő munkájukért.

Jó szemlélődést, élménygyűjtést kívánok.  Billédiné Ibolya