Karácsonyi ajándéknak kirándulás.

Az ajándékot – amely egy kétnapos kirándulást jelentett, úgy kellett megszervezni, hogy a karácsonyi iskolai szünetben valósulhasson meg. Fejér megye szép tájait vettem célba a program tervezésekor, azt remélve, hogy szép időt kapunk a „két ünnep között”, Karácsony és Újév között.

Az úti programunkban kiemelt helyet kapott Fehérvárcsurgó, ahol egy kastélylátogatást terveztünk, amely végül nemcsak látogatás lett, hanem magában a kastélyban lett a szállásunk is.

            A fehérvárcsurgói birtok, ahol a kastély helyezkedik el egy gyönyörű nagy park közepén, egy ősi főúri birtok.

Első tulajdonosa 1691-től a Hochburg család volt, majd leányágon a Berényi, később a Perényi család örökölte. Feljegyzések szerint a mai kastély helyén már 1786 előtt állt Perényi Ignác báró barokk kastélya. 1834-ben a birtokot Perényi Imre elzálogosította Károlyi György grófnak, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapító tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1853-ban a terület, vásárlás útján végérvényesen a Károlyi családhoz került.

A Károlyi György építtette kastély egyemeletes klasszicista épület, oldalán emelkedik 30 méter magasságú tornya, négy sarkán 1-1 fióktornyocskával. Tervezője és építője Koch Gyula és Ybl Miklós volt.

Károlyi György 1877-es halála után a kastélyt a másodszülött fiú, Viktor örökölte. 1888-ban a kastély tulajdonosa Károlyi Gyula, a Magyar Vöröskereszt Egylet szervezőjének és első elnöke lett. Az ő idősebbik fia volt Károlyi Mihály politikus, (a „vörös gróf), a fiatalabbik pedig Károlyi József, Fejér vármegye és Székesfehérvár főispánja, országgyűlési képviselője. Nevéhez fűződik az épület díszudvar felőli homlokzatának, 1910 körüli eklektikus, barokk átalakítása.

Az uradalom utolsó birtokosa Károlyi István volt, aki a második világháború alatt a budapesti Madách Színház alapító-tulajdonosa volt. A második világháborút követően a kastélyt és a birtokot elvették a Károlyi családtól és kártalanítás nélkül államosították. Károlyi István fia, Károlyi György 1946-ban született Budapesten, szülei egyetlen gyermekeként. 1947-ben a család elhagyta Magyarországot Franciaországba emigráltak. Az apa Marokkóban talált munkát; Györgyöt apai nagyanyja, özvegy Károlyi Józsefné nevelte, magyartudását és öntudatát tőle kapta.

Károlyi György közigazgatástant tanult és államjog-tudományi diplomát szerzett a párizsi jogi fakultáson. 1970–1971-ben katonai szolgálatot teljesített a francia hadseregben. 1971–1974-ben üzletkötőként dolgozott a Concorde repülőgépet gyártó Aerospatiale cégnél. 1974–1978-ban jogi tanácsadó, később a kutatóosztály vezetője volt a Párizsi Kereskedelmi és Ipari Kamaránál. 1978-ban elhelyezkedett a Fiat konszern párizsi kirendeltségén, ahol kommunikációs főmunkatárs, pénzügyi osztályvezető, az elnök-vezérigazgató személyes tanácsadója, majd a cég gazdasági igazgatója volt.

2005-ben korai nyugdíjba ment, hogy több időt tudjon szentelni az akkor már erősen kifejlett fehérvárcsurgói tevékenységének.

1984-85-ben látogatott vissza először Magyarországra. Felkereste az erősen lepusztult családi kastélyt Fehérvárcsurgón.

A kastélyt 1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőként hasznosította. 1949-ben görög gyerekek menekültotthonának jelölték ki. Majd állami nevelőotthonként működött egészen az 1980-as évekig. 1979-ben leromlott állapota miatt kiürítették. 1995-ben a kastély a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) kezelésébe került.

A fehérvárcsurgói kastély ma már nem őrzi eredeti formáját, a XX. század elején ugyanis, amikor bevezették az áramot és a központi fűtést, Károlyi József átépíttette a kastélyt. A jelenlegi épület azt a kort őrzi, a felújításkor csak kisebb átalakításokat végeztek, mint például a gyermekotthoni években felhúzott válaszfalak lebontása. Eredeti bútorok azonban nincsenek, a kastély ugyanis a háború alatt német és orosz hadikórház is volt, teljesen kifosztották. – A németek mindent elvittek azon a címen, hogy biztonságba helyezik őket. Erről annak idején az akkori gondnok horogkereszttel ellátott listát is kapott, dátummal ellátva. Az oroszok pusztítottak. A könyveket elégették, a bútorokat kidobálták, mindent tönkretettek.

1997-ben  Károlyi György létrehozta a Károlyi József Alapítványt és a MÁG –gal együttműködési szerződést kötött a kastély közös felújítására és hasznosítására.

A műemlék felújítása az 1990-es évek végén kezdődött. – Rengeteg tennivaló volt, a faszerkezetet megette a könnyező házi gomba, a födém és a tető bedőlt, nem volt fűtés, nem volt villany.

Az elmúlt években elsőként a kápolnát állították helyre, ahol a gyertyafényes koncerteket tartják, majd rendbe hozták a kastély északi és déli oldalszárnyát, a szökőkutas díszudvart.

A kastély könyvtárnak, konferenciatermeknek, a Károlyiak családtörténetéhez kötődő történelmi lakosztályoknak, valamint család- és kastélytörténeti kiállításnak ad helyet, a felújított épületet történelmi hitelességgel állították helyre.

A kastélytúrán Fekete Ágnes művészettörténész vezetésével vettünk részt. Hallatlanul nagy élvezetet okozott a szebbnél szebb termeken végignézni a berendezéseket, festményeket, hallgatva a szakértő magyarázatokat.

A főépület előcsarnokában láthatóak a családi Benczur festmények, a főépület jelentős helyiségei a főispáni terem és a díszebédlő.  Ez utóbbiban tartották a nagy fogadásokat, villásreggeliket. Figyelemre méltóak a szalonok, kék szalon, vörös szalon, ahonnan a bálterembe jutottunk. A bálterem mellett a biliárdszalon és a zeneszalon helyezkedik el,  ezekből nyílik a „csipketerasz.

A főépület kiemelkedő helyisége az ovális nagykönyvtár, amelyben Vajay Szabolcs professzor által összeállított a világon egyedülálló geneológiai, heraldikai, családtörténeti és történelmi gyűjtemény található.

A kastély értékeihez tartozik két neves könyvtár is. Fejtő Ferenc franciaországi magyar író, történész a kezdettől fogva védnöke volt a kezdeményezésnek: több ezer kötetes könyvtárát, folyóirat-gyűjteményét és unikumnak számító, több tízezres sajtókivágás-gyűjteményét az Alapítványra hagyta. Ezek föl lettek dolgozva és katalogizálva. Vajay Szabolcs svájci magyar társadalomtörténész, genealógus, világhírű heraldikai szakértő könyvtárát és teljes kutatási anyagát – mely Vajay Szabolcs elhalálozása után a Magyar Máltai Lovagok Szövetsége tulajdonába került – szintén a kastély őrzi, és folyamatosan feldolgozza. A két könyvtár és irattár kutatók, diákok, tanárok rendelkezésére áll.^[5]

Az egyik oldalszárnyban étterem és szálloda működik, 21 két és három ágyas vendégszobával. Mi két kétágyas szobában laktunk, kényelmes, szép, minden igénynek megfelelő szobák. Remekül éreztük magunkat.

károlyi kastély szoba

A kastélyudvarban franciakertet alakítottak ki. A park 40 hektáros arborétum jellegű. Több, mint 150 éves fenyők, hársak, tölgyek és gesztenyék találhatók itt, valamint tó, sétányok és hidak. 2014-ben uniós források felhasználásával, mintegy 240 millió forintból megkezdődött a kastélypark felújítása. A felújítás első ütemében megújul a park központi része, fákat, cserjéket telepítenek, megvalósul a korábban kiszáradt tó rekonstrukciója, valamint újjá építik a hidakat és a kerti pavilonokat.

A Nemzeti kastélyprogramnak köszönhetően a fehérvárcsurgói kastély tovább szépülhet, jelenleg az egykori istállóépületet újítják fel, ahol család-, kastély- és zenetörténeti kiállítást, rendezvénytermet, kávézót és élménykertet alakítanak ki. Emellett a kastély főépületében történeti játékteret, gyerekfoglalkoztatót, történeti enteriő­röket és új családtörténeti kiállítást alakítanak ki. A 2020-ban indult turisztikai célú fejlesztés másfél milliárd forint európai uniós, valamint közel négyszázmillió forint hazai forrásból valósul meg.

Közel sem tudtam leírni azt a sok szépséget, érdekességet, amiket a fehérvárcsurgói Károlyi kastélyt látogatók láthatnak, élvezhetnek. Talán ennyiből is kedvet kapnak kedves olvasóim , hogy felkeressék  a Károlyi kastélyt, szívesen ajánlom.

Billédiné Ibolya  Képek a Galériában.