Különös házasság — háromszor.      

Mikszáth Kálmán kedvenc regényíróim közé tartozik, de ha pontosabban akarom kifejezni, akkor azt mondom, hogy rajongok érte. Egy-egy regényét többször is elő-előveszem és újra olvasom, gyönyörködöm a tájleírásokban, a jellemrajzokban, ízlelgetem az ízes szavakat, szófordulatokat. Éppen ezért különös érdeklődéssel nézem meg a regényekből készült filmfeldolgozásokat, vajon mennyire adják vissza azt a szépséget, írói leleményt, amit az író művei olvastán tapasztalhatunk.

Nemrégiben olyan érdekes dolog is megadatott. hogy rövid időn belül a televízióban két különböző feldolgozásban láthattuk az egyik híres Mikszáth regényt, a Különös házasságot. Az első, az 1951ben készült mozifilm, a második többrészes TV film, 1984-ben készült.

Valójában annak idején is láttam mindkét filmet, amikor készültek, emlékeztem is mindkettőre, természetesen az elsőre, amelyik 1951-ben készült kevésbé. Most azonban leginkább ez a film volta az, amely arra indított, hogy elővegyem a regényt és újra elolvassam. Valóban az én szeretett Mikszáthom ilyen alávalónak mutatta be a katolikus egyházat, papságot, ahogyan a filmben megjelentek? Magam akartam hiteles forrásból ellenőrizni a szerintem durva, eltúlzott jellemek egyezőségét a mikszáthi jellemzésekkel.

Mindkét filmfeldolgozás a történet valóságát nem kérdőjelezi meg, úgymond „készpénznek veszi”, amit Mikszáth megírt. Maga az író a történetről így nyilatkozik „ Egy máig is megsárgult krónika után írom ezeket a dolgokat, úgy, amint következnek……Az, aki a naplójában feljegyezte a történetkét, sohase szokott hazudni másoknak se. Hát még saját magának minek hazudott volna? Igaz hát minden sor. Miért rontsam én el nem igazra?

A történet úgy kezdődik, hogy két sárospataki diák  Buttler János gróf és jóbarátja Bernáth Zsiga husvéti vakációra mennek haza, Zsiga a szüleihez, János a gyámjához.  Onnan visszatérőben báró Dőry István olaszröszkei szolgabíró, a gazdag családból származó Butlert fondorlatos módon és akarata ellenére összeházasítja leányával, Mariskával, miután azt a helybeli plébános elcsábította. Buttler nem tudott elmenekülni a hajdúkkal őrzött, bezárt kastélyból, sőt az ottani erőszakos esküvője után, egy felvonószerkezet segítségével fölemelték az emeletre a Mariska szobájába. Ott aztán reggel a szolgákat odarendelték, hogy legyenek tanúk. A regény szerint a fiatal gróf csak másnap tudott a kastélyból megszökni. Buttler gyám atyja,  megindította az egri érseki szentszék előtt a pert, hogy érvénytelenítsék a nyilvánvalóan erőszakkal kikényszerített házasságot. Hosszú éveken át folyik a per, de Buttler az egyházi hatalmasságokkal szemben nem tudja kivívni az igazát. Nem tudja elérni, hogy ettől a házasságtól szabadulva, szíve választottjával köthessen törvényes házasságot.

Mikszáth úgy nyilatkozott, hogy adatait a diáktársaként szereplő Bernáth Zsigmond fiától, Bernáth Dezső volt országgyűlési képviselőtől kapta, jóhiszeműen, elhitte az érdekes és szokatlan történetet, ő csak íróilag alakította a történetet. Nézeteire azonban nagy hatással volt a polgári házasságról szóló törvény, amit országgyűlési képviselőként maga is támogatott. A regényben egyházellenes nézeteinek teret ad, Buttler János házassági perét torzítva írta meg. A Bernáth Dezső által elmondottak legnagyobb része valójában másképpen történt meg.

A könnyelmű természetű, fiatal és lobbanékony gróf Buttler János soha nem volt a sárospataki kollégium diákja, joghallgató pedig pláne nem. Bernáth Zsigmond nem lehetett osztálytársa Buttlernek, hiszen 17 évvel volt fiatalabb nála, ami azt jelenti, hogy a gróf házasságkötése idején még csak másfél éves gyermek.

De nem ez a nagyobb bökkenő!

A fiatal gróf 1790-ben a Borsod megyei Sályban, báró Eötvös Ignác házánál ismerkedett meg gróf Döry Gábor legidősebb leányával, Katalinnal. Beleszeretett a szép fiatal lányba és hamarosan feleségül is kérte. Minden úton- módon siettette a házasságot, szembe szállva gyámjával megkötötte a házassági szerződést és hamarosan megvolt a nagy esküvő is.

Gróf Buttler Jánosné született Báró Dõry Katalin

Egy ideig zavartalan boldogságban élt a fiatal házaspár Buttler gróf erdőteleki kastélyában. Már gyermeket is vártak, de ez az esküvő utáni évben Girincsen halva született. E bánatuk mellett egyre inkább feldúlta a család békéjét a kölcsönös féltékenység. amire alapot a férj szolgáltatott, aki laza erkölcsi felfogásával a maga személyére nézve nem sokat törődött a házastársi hűséggel.

A grófnő megbetegedett és gyógykezelésre elvonult, a házastársak kapcsolata megromlott és külön éltek. Buttler csak évek múlva hajlott a kibékülésre, s akkor két és fél évig ismét együtt éltek, de újra külön váltak. A vita az együttéléstől kezdve a tartásdíjig évtizedeken keresztül folyt.  Buttler a házasság felbontására akkor indított pert, amikor már saját utódra nem számíthatott. Az egyházi bíróság 1827-től kezdve éveken át mind a két házasfelet és a nagyszámú tanúikat is lelkiismeretesen meghallgatta, a házasság érvénytelenítésére nem talált okot.

Mikszáth egy igen rokonszenves tragikus hőst formált Buttler gróf alakjából, aki pedig nagy részben saját hibáinak lett az áldozata.
A  regény alapján 1951-ben készült film,

rangos szereplő gárdával , Buttler gróf: Benkő Gyula, Bernáth Zsiga: Gábor Miklós, Medve doktor: Pécsi Sándor, Fischer érsek: Somlay Artúr, Kanonok: Balázs Samu, stb.  Célját, hogy a társadalom szemében a katolikus egyházat, a papságot erkölcsileg a lehető legrosszabb színben jelenítsék meg tökéletesen elérte. Erősen fel van nagyítva a Mikszáth regényében megjelenő radikális egyházkritika, amely a regény megjelenésének idejében, 1900-ban a kor szelleméhez mérten érthető volt. A filmben leginkább Medve doktor szerepét növelték meg, a cselekményt is megváltoztatva. A doktor Bernáth Zsigával együtt vádolja a katolikus klérust, mint  a bűnös régi rendszer urait és élvezőit. A film is hozzátartozott a propaganda gépezet hathatós eszközeihez, amellyel az akkor indított nagy pereket, Mindszenty József bíboros, Grősz József érsek elitélését szolgálták.

Nos, alaposan utána néztem az bevezetőben feltett kérdésnek és előttem világos a válasz is: Mikszáth regényt írt, a valóságot megszépítve, elkalandozva a bűvölő mesék birodalmába, radikális véleményének is teret adva, és nem valóságos szereplőket is szerepeltetve. De a film nem a regénynek, hanem a Rákosi korszak egyházüldöző, a vallást minden eszközzel irtó szellemének felel meg.

Kérdésemet így fogalmazom meg: hogyan lehet ma a Magyar Televízióban bemutatni egy ilyen filmet történelmi háttér ismertetése nélkül?

(A  perről bővebb adatok Pásztor Emil: Gróf Buttler János „különös házassága című tanulmányában olvashatók.

Billédiné Ibolya