Királykisasszonyok

Harmadszor kezdek hozzá, hogy a jelenleg uralkodó angol királyi família tagjairól, a Windsorokról írjak. Először a nemrég elhunyt anyakirálynőről az Erzsébet és Fülöp- a kezdet kezdete című könyv alapján írtam. A második olvasmányom Anne Glenconner: Az udvarhölgy című önéletrajzi regénye volt, amelyben a szerző a királyi család, benne kiemelten Margit hercegnő életének eseményeivel foglalkozik.

Most olvastam a harmadikat,  Erzsébet és Margit. A Windsor nővérek. című regényes életrajzot, amelynek  fókuszában Margit, a „második” áll. Idézőjelbe azért tettem, mert az egész íráson át nekem Margit hercegnő tűnt a főszereplőnek, bár a szerző azt hangsúlyozza, hogy Margit hercegnő viselkedését másodlagos helyzete befolyásolta, Nekem, az olvasónak nem ez a véleményem,

(                                         Margit főhercegnő uralja a történetet, ahogyan a regény szerint a családon is uralkodott.

Erzsébet főhercegnő, a nővér fejére került a korona, Az ő irányító tevékenysége szolgálta a birodalmat, de Margit hercegnő viselkedése, cselekedetei folyamatosan a királynő szeme előtt voltak, számtalan esetben súlyos gondot okoztak nemcsak neki személyesen, hanem a családnak, az udvarnak is.

A szülők Albert yorki herceg – a későbbi VI. György király és felesége Elizabeth Bowes Lyon nagy szeretetben nevelték gyermekeiket, Margit négy évvel Erzsébet után született, sorsuk alakulását nem a korkülönbség, hanem Erzsébet hivatása határozta meg. Már kora gyermekkorukban is kitűnt természetük sajátos különbözősége, Erzsébet- beceneve Lilibet – komolysága, határozottsága, felelősségvállalása már gyermekkorában is jellemző volt.  Margit szép kislány volt, de kora gyermekkorától kezdve akaratos, tehetséges, de fegyelmezetlen viselkedésű volt, ennek ellenére könnyen meg tudta kedveltetni magát.

Nagyon szép, összetartó, békés családi életet élt a kis család. Édesapjuk királlyá koronázása azonban nagyot változtatott a helyzetükön. a Buckingham palotába kellett költözniük és életük a világ szeme elé került.

Erzsébet hercegnő tízéves volt, de már ekkor tisztában volt azzal, hogy a királyi családnak mi a helyzete a társadalomban és azzal is, hogy ő lehet az utód. Margit nemcsak a fiatalabb mivolta, hanem a természete miatt sem fogta fel a változást. Erzsébet neveltetésében az új helyzet, apja királlyá koronázása változásokat hozott, újabb tanulmányokat kellett folytatnia. Margit féltékenysége egyre nőtt és ezt viselkedésében is kifejezte, egyre inkább a tudatos „rosszalkodás” jellemezte.

Hamarosan azonban a testvérek életét, és sok millió honfitársukét is a világháború réme fenyegette. 1940-ben a német birodalmi terjeszkedés Angliát is célba vette és a Buckingam palotát is bombázni akarták. A király és a királyné nem volt hajlandó elhagyni az országot, de a gyermekeknek Windsorba kellett menniük. A háborút itt töltötték, és 1945-ben, amikor Churchill kihirdette az európai győzelmet Londonban az ünneplő tömeggel együtt ünnepelhettek.

A háborús évek alatt Margitnak az első nagy szerelem is becsengetett.

Édesapja közvetlen szárnysegédjébe, Towsend ezredesbe szeretett bele. Az ezredes majd húsz évvel idősebb volt a hercegnőnél, házas, két gyermek apja, nem beszélve a rangbéli különbségről, nem éppen ideális szerelmi alany volt  Ennek ellenére nagy szerelem alakult ki, az ezredes is viszonozta a fiatal lány érzelmeit. „ Minden reggel együtt lovagoltunk azon a csodálatos vidéken, a gyönyörű napsütésben. Akkor szerettem bele igazán” vallotta Margit az udvarhölgyének. Melyik fiatal lány nem szeretne bele ilyen körülmények között egy daliás testőrtisztbe?  Ez a szerelem tartott a nagy utazás alatt, amelyet a király , VI. György és családja 1947-ben  Dél- Afrikában tett, sőt Erzsébet és Fülöp nagyszabású esküvője után is. Ekkor Margit hercegnő már édesapja képviseletében diplomáciai utakat tett, ahová Towsend ezredes is kisérte.

A király egészsége 1951 végére erősen megromlott, de ragaszkodott hozzá, hogy Erzsébet és Fülöp elmenjenek az Ausztrália, Új- Zélandba. Visszatérésüket már nem tudta megvárni, 1952 januárjában meghalt.  Erzsébet főhercegnő lett az uralkodó II. Erzsébet néven.

Margitot és az anyakirálynőt nagyon mélyen érintette a király elvesztése, különösen Margit volt vigasztalhatatlan, nem evett, nem aludt, nyugtatókat szedett.  Közben meg kellett szoknia, hogy a nővére királynő lett, pukkedliznie kellett és a Clarence házba kellett költöznie az anyakirálynővel együtt. Vigasztalást a vallásban keresett.

Szerelme Towsend ezredes iránt fellángolt és az ezredes is szerelmes volt Margitba.1952 Karácsony felé Margit hivatalos találkozót kért a királynőtől, hogy megvitassa vele házasságát az ezredessel.  Erzsébet királynő sokat foglalkozott vele. Próbálkozott segíteni, de elég nagyok voltak az akadályok. Ha házasság jön létre, Margitnak le kell mondania a rangjáról, vagyonáról, egyszerű Mrs Towsendként élheti életét.  Végül úgy hárultak el az akadályok, hogy az ezredes is a főhercegnő is beleszeretett más valakibe.

Margit főhercegnő, aki nagy társasági életet élt, hírességek, a művész világ szereplői vették körül. szórakozásai közben beleszeretett egy portréfotósba. Tony Armstrong Jones elképesztően népszerű fotós volt, amikor Margit 29.ik születésnapjára fotókat csinált róla. A hercegnő először azt hitte róla, hogy homoszexuális, de nem is tévedett nagyot, mert Armstrong biszexuális volt. Először a kapcsolatukat nagyon titokban tartották, de egy év múlva Margit elmondta anyjának s nővérének, hogy a férfival szeretik egymást, bizalmas kapcsolatban vannak. Mind az anyakirálynő, mind Erzsébet királynő pártfogolta a kapcsolatot, annak ellenére, hogy Armstrong egyszerű közember volt.  A nyolcadik hónapos terhes királynő annyit kért, hogy addig ne hozzák nyilvánosságra a kapcsolatot, amig a gyermek meg nem születik. Ezt be is tartották, az eljegyzésre a kis herceg megszületése után került sor.

      Margit történelmet írt, ugyanis négyszázötven év óta ő volt az első királyi sarj, aki közemberhez ment feleségül. Az anyakirályné és Erzsébet királynő örömmel fogadta a hercegnő férjét, aki elbűvölően viselkedett a királyi családdal. Az esküvőt 1960-ban a westminsteri apátságban tartották, a nászútra a Britannián került sor. Ekkor történt Margit hercegnő életét jelentősen befolyásoló esemény, Mustique –szigeten kapott ajándékba egy kis földbirtokot. Az itt épített nyaraló lett Margit kedvenc helye, vígasztalója, itt szeretett barátaival találkozni, igazán boldognak lenni a sok magánéleti viharokat kipihenni.

Viharok bőven jöttek. Tony Armstrong mindenkit elbűvölt, beszokott az udvar rejtelmes világába. Az első évek elégedettséget és boldogságot hozott a pár életébe. Tony megkapta a királynőtől a Snowdon grófja és Linley vikomtja címet. Fia születése egyfajta fordulópontot jelentett számára, visszatérést a hivatásához is. A királynő jóváhagyásával a Sunday Times magazinnál lett művészeti tanácsadó.  A házaspár nagyon népszerű lett művész körökben, nagystílű életet éltek. utazgattak, életvidám, nagyvilági páros voltak, ellenpontja a királynőnek és az udvarnak.

A Snowdon házaspár 1963 márciusában beköltözött a húszszobás Kensington palotába. nagy társasági életet folytattak Margit hercegnőnek saját szalonja lett.  Félúton helyezkedett el a társasági életben, egyszerre barátkozott az arisztokratákkal és a népszerű hírességekkel.

A dolgok kezdtek elromlani a házaspár házatáján, túlságosan hasonlók és túlságosan önzők voltak,

Egyre jobban eltávolodtak egymástól. Amikor második gyermekük Sarah megszületett rövid időre békét kötöttek, de aztán egyre durvább lett közöttük a viszony.. Mindketten másoknál kerestek vigasztalást. Nem tudtak megegyezni abban sem, hogy hol építsenek házat. Margit súlyos depresszióba süllyedt, egyik viszonyból a másikba menekült. Amikor Mustique szigetén házat építtetett a férje nem volt hajlandó oda menni, a helyzetük egyre romlott. Végül állandó volt a veszekedés közöttük, de Margit a válást nem akarta.

Ekkor következett be egy váratlan esemény, egy partin megismerkedett egy fiatalemberrel, Roddy Llewellynnel. aki tizennyolc évvel volt fiatalabb nála és már a megismerkedéskor szexuális vonzalom alakult ki közöttük. Margit ekkor már állandóan ivott és egyre kövérebb és depressziós lett. Roddyval való viszonya sem sokat javított ezen.

Margit  arra kérte férjét, hogy költözzön ki a közös házukból, aki erre nem volt hajlandó. Roddy közben eltűnt a veszekedő házaspárt megunva, Margit sok altatót vett be, ami miatt kórházba kellett vinni.  Roddy közben egy kommunához csatlakozott, ahol később a hercegnő is felkereste. Erzsébet királynő reménykedett, hogy Margit és Tony legalább egy fedél alatt tudnak élni. Tony végül is elköltözött és bejelentették a válást.

Margit hercegnő ellen egyre több lett a kormányzati és társadalmi kritika az életmódja miatt. 1978ban mondták ki a válást.

Margit teljes erővel támogatta a királynőt az elkövetkező nehéz években, aminek Erzsébet királynő őszintén örült. Amikor Károly herceg feleségül vette Lady Diana Spencert, Margit sokáig támogatta Dianát. Akkor azonban, amikor megjelentek a sajtóban Diana interjúi a válásról úgy érezte, hogy elárulta a családot és megszakította a kapcsolatot vele. Diana tragikus halálakor is a gyermekeket siratta.

1998 februárjában Margit hercegnő először kapott agyvérzést de összeszedte magát. sajnos ezt egy súlyos balest követte ami után kerekesszékbe kényszerült. a másodszori agyvérzés után egy időre javult az állapota, kedélye is. Sajnos újabb agyvérzés következett, aminek következtében szinte teljesen megvakult.

Ragaszkodott hozzá, hogy Édesanyja 101.ik születésnapi ünnepségén részt vegyen, sajnos nagyon szomorú látványt nyújtott , fényévnyi távolságra attól az elbűvölő nőtől, aki egykor volt. ezután csak egyedül szeretett lenni, látogatókat- még az anyakirálynőt sem akarta fogadni. Az újabb agyvérzés 2002 február 8.-án következett be, ami végleges volt. Másnap Margit hercegnő elhunyt.

Utolsó kívánsága teljesült, szeretett édesapja mellé temették a windsori Szent György kápolnában.

Margit hercegnő rendkívüli teremtés volt, rendkívüli életet élt.  Megéri a részletes életrajzot elolvasni.

Morton, Andrew:  Erzsébet és Margit. A Windsor nővérek. Kossuth Kiadó. 2022.