Ezt hallgassátok 9. – Bach: Máté-passió

A húsvét misztériuma a reformáció korától számtalan zeneszerzőt ihletett meg. Sokan és sok féle zenei műformában dolgozták fel Jézus Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának történetét.

A megannyi csodálatos húsvéti zene közül végül Johann Sebastian Bach: Máté-passiójára esett a választásom. A nagyheti koncertek között keresgélve láttam, hogy az Operaház április 14-én ismét műsorára tűzte a Máté passiót. (Még lesz két előadás az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében április 10-én és 15-én.)

A félszcenírozott változatot, vagy ahogyan a rendező, M. Tóth Géza nevezte „kinetikus tipográfiát” 2013 március 28-án mutatták be először a Magyar Állami Operaház szinpadán. „A zene tempójához és hangulatához igazítva jelenítettük meg a képi anyagot” – mondja egy friss interjúban a híres filmrendező, egyetemi tanár.

Nagy szerencsénkre 2015-ben a Magyar Művészet c. folyóiratban megjelent M. Tóth Géza tanulmánya arról, hogyan készült fel erre a kihívásra, milyen problémákkal kellett megküzdenie, és hogy jutott el a bemutatóig.

A tanulmány barokkos címe és alcíme tökéletesen kifejezi a lényeget: Operaelőadás és istentisztelet: Bach Máté-passiója az Operaházban. Gondolatok Johann Sebastian Bach (Mendelssohn hangszerelésében): Máté-passiójának félszcenírozott előadása kapcsán.

A tanulmány, melynek szövegét felhasználtam, itt olvasható: (http://www.magyar-muveszet.hu/upload/userfiles/2/publications/201801/pdf/MM2015_4belivek_kepnelkul_03_m_toth.pdf).

Néhány szó a mű keletkezéséről és az áthangszerelésről

A késő barokkban a passiótörténetet három különböző módon zenésítették meg: passiókantátaként, szabad átköltésű passió-oratóriumként és oratorikus passióként. Bach a János- és a Máté-passióval ez utóbbi formát választotta. A mai előadói gyakorlattal szemben a 17-18. században e passiók az istentiszteletek részét képezték.

A Máté-passió első változata 1727-ben szólalt meg először Lipcsében, a Tamás templomban. Ezt további előadások követték 1729-ben és 1736-ban. Bach halála után a mű feledésbe merült.

képek: Wikipédia

1829. március 11-én, az eredeti előadás után 100 évvel a darab Felix Mendelssohn-Bartholdy vezényletével újra megszólalt Berlinben.

Mendelssohn-Bartholdy a romantikus előadói gyakorlathoz igazította a művet. Egyharmadával megrövidítette és hatalmas (158 fős) kórust és ehhez illő nagyzenekart alkalmazott. Bach születésnapján, március 21-én megismételték a hangversenyt, amely jelentős társadalmi eseménnyé vált, jelen volt az udvar és a korabeli német értelmiség színe-java. Ez indította el a Bach-reneszánszot, és tágabb értelemben a régebbi zenék felkutatásának és ismét műsorra tűzésének szokását is.

A Máté-passió tartalmi gerincét Jézus szenvedéstörténete adja. A történet szövege a Máté evangéliuma 26. és 27. fejezetének Luther Márton-féle fordítása. Az evangéliumi történetet egyházi népénekek (passió-korálok) és egy Bach-kortárs költő, Christian Friedrich Henrici (költői nevén Picander) megzenésített versei egészítik ki.

A mű két részből áll, az evangéliumi történetet 28 jelenetre bontotta Bach. Ezek közül az első részben szerepel: a főtanács terve Jézus elfogásáról, Jézus megkenése, az utolsó vacsora, Jézus az Olajfák hegyén és Jézus elfogása. A némileg terjedelmesebb második rész főbb jelenetei: Jézus kihallgatása, Péter árulása, Jézus Pilátus előtt, Jézus megszégyenítése, keresztre feszítése, halála és temetése.

A Máté-Passió monumentális jellegét a kettős kórus és kettős zenekar alkalmazásával érte el a zeneszerző, és a kórusok gyakran párbeszédet folytatnak egymással. A két kórusban Bach korában 12-12 énekes volt, a kettős zenekar 34 hangszeresből állt. Összesen tehát kb. 60 muzsikus szólaltatta meg a művet. A Mendelssohn-Bartholdy féle változatban 150-200 főből áll az előadói gárda.

A mű mindkét részét keretezi egy-egy nagy nyitó- és zárókórus, melyek közül kiemelkedik a lenyűgöző és egyedülálló nyitókórus.

https://www.youtube.com/watch?v=ShZbWiUphmw&ab_channel=Csukor%C3%81rp%C3%A1d

Jöjjetek lányok, sírjatok velünk!

Nézzétek – kit? – a Vőlegényt,

Nézzetek rá – hogyan? – mint egy Bárányra,

Nézzétek – mit? – nézzétek béketűrését,

Nézzetek – hová? – bűneinkre!

Nézzétek Őt, ki keresztjét

Szeretetből és irgalomból önmaga vitte.

fotó: Wikipedia

Két felvételt ajánlok, az első a Holland Bach társaság felvétele. A Netherlands Bach Society jó minőségű felvételt készített Johann Sebastian Bach minden művével és ingyenesen hozzáférhetővé tette! A felvétel 2014-ben a naardeni Grote Kerkben készült, vezényel Jos van Veldhoven.

https://www.youtube.com/watch?v=ZwVW1ttVhuQ&ab_channel=NetherlandsBachSociety

A másik felvétel Amsterdamban készült 2012 április 1-én, a Concertgebouworkest élén Fischer Iván. https://www.youtube.com/watch?v=Tq4lxMcwYwU&ab_channel=Concertgebouworkest

Áldott húsvéti ünnepeket kívánok Mindenkinek!

GóczaJuli