Püspök – levéltárosi, könyvtárosi elhivatottsággal
Látogatóban Varga Lajos váci segédpüspöknél

Egyházi, de civil körökben is közismert Dr.Varga Lajos váci s.püspökről, hogy példás
egyházi tevékenysége mellett kiemelkedő szerepet tölt be levéltári és könyvtári vonalon.
Ezért is most a püspök urat Vácon felkeresve főleg e tevékenységére vonatkozóan
szeretnénk kérdéseket feltenni.
Püspök úrról tudjuk, hogy Budapesten a Piarista Gimnáziumba járt. Mikor határozta
el, hogy pap lesz ? Nem fordult meg a fejében, hogy piarista tanárai példájára esetleg piarista
tanár lesz?
– A papi hivatást egy prédikáció közben kaptam, mely mélyebb vallásos életre
serkentett. A tartalmára nem emlékszem, de az indítás megmaradt. Tízéves koromban
határoztam el, hogy pap leszek. Ebben később sem inogtam meg. A szerzetesélet mindig is
tetszett nekem, de nem gondoltam, hogy a tanításban teljesedik ki az életem, ezért inkább
olyan szerzetes közösségre gondoltam, melyek működése a pártállam politikája miatt tiltott
volt..
– Az érettségi után hogyan alakult élete?
– A Váci Egyházmegyébe jelentkeztem papnövendéknek, ahová fel is vettek. Az egri
Érseki Hittudományi Főiskolán tanultam, 1974-ben szenteltek pappá. Egyik ottani tanárom
ajánlotta, hogy magasabb tanulmányokat is folytassak.
– Gimnáziumi, de főleg főiskolai tanulmányai során hogyan ébredt fel Önben a
könyvtári, levéltári munka iránti fokozott érdeklődés ?
– Kispapi éveimben nálam volt a szemináriumi könyvtár kulcsa, mellyel a könyvtárat
nyitottam-csuktam, és az egyik tanárom javaslatot tett arra, hogy könyvtártudományi
tanulmányokat folytassak. Ezt az ottani rektor és a Váci Egyházmegye is támogatta.
– Ha civil pályát választott volna, milyen szakma mellett kötött volna ki? Levéltárosi?
Könyvtárosi? Történészi?
– Édesapám példája szerint kertész lettem volna, de vonzottak a régiségek, ezért az
archeológusi vagy muzeológusi pályát választottam volna.
– Szépen ívelő egyházi pályája állomásairól sok információt találni az interneten,
ezért, kérem, erre most csak pár szó erejéig térjen ki.
– Vácra az Egyházmegyei Könyvtárban végzendő munkák miatt kerültem. Itt
hamarosan rám bízták a Püspöki Levéltárat is. Előtte Dunakeszi, Újpest-Főplébánián, majd
Újhatvanban voltam káplán. 1978-ben kerültem karkáplánként a Vác-Alsóvárosi Plébániára.
1985-ben Vácon püspöki titkárként, majd 1993-1995 között irodavezetőként ténykedtem.
– Ami számunkra különösen érdekes, kérem számoljon be könyvtárosi, levéltárosi
tevékenységéről.
– Könyvtárosi tevékenységem legnagyobb eredményének néhány kódextöredék

2 / 4

kifejtésének elvégeztetését tartom. Ezek között van egy Jeromos-töredék, mely karoling írás a
9. századból, de említhetünk egy másik Ptolemaeus töredéket is, mely egy Vatikánban őrzött
kódexhez tartozik, és az Országos Széchényi Könyvtárban nemsokára egy kiállításon
bemutatást nyer. 1978-1995 között az Egyházmegyei Könyvtár könyvtárosa, később
főkönyvtárosa voltam. Előtte az Országos Könyvtártudományi és Módszertani Központban
egyházi könyvtárosi tanfolyamot végeztem. 1992-1994 között Vácon az Egyházmegyei
Könyvtár és Püspöki Levéltár vezetője voltam, 2004-től az intézmény prefektusa. 1992-ben az
Egyháztörténeti Bizottság elnöke lettem.
– Hol és mikor doktorált? És mikor szentelték püspökké?
– A Budapesti Hittudományi Akadémián doktoráltam 1979-ben. Ez ma a Pázmány
Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karaként működik. Püspökké szentelésem 2006-ban
Vácott volt.
– Köztudott Önről, hogy levéltári munkáját szinte szenvedéllyel végzi – végtelen nagy
alaposság mellett. Bután hangzik a kérdés: miért szereti ezt annyira?
– A levéltár történeti forrásokat tartalmaz. A történetírásnak igen fontos forrása mindaz,
ami írásban fennmaradt.
– Milyen kihívásokkal találkozik ebben a munkádban? A levéltári feladatokat „fentről”
kapja vagy némileg szabad keze van kedvenc kutatási témáival foglalkozni?
– A levéltár kezelésében sok segítségem van. A munka adott. A levéltári anyag
állagának megőrzése (állományvédelem), feltárása és a kutatók számára való előkészítése
önként adódik. Kedves kutatási témám a Váci Egyházmegye története, melyből több
tanulmányom is megjelent. Mivel a Lénárd Ödön Alapítványnak kuratóriumi tagja vagyok,
ezért az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában állandó kutatást folytatok. Az
ügynöki jelentések bővebb forrásanyaggal szolgálnak, mint a saját levéltárunk, bár arra is
szükség van.
– Közismert, hogy sokat időt tölt a Püspöki Palota közelében lévő Püspöki és Káptalani
Levéltárban, ahol is prefektus. Miből áll, miket tartalmaz ez a nagy (kívülről is oly tetszetős)
levéltár?
– 1420-ban kezdődik a történeti értékű anyag, majd a török hódoltság alatt kevés
dokumentummal ugyan, de folytatódik, és a török hódoltság után szinte teljesen megmaradtak
a püspöki kancellária és a káptalan, valamint a szeminárium iratai. Mint a neve is mutatja,
püspöki és káptalani iratokat tárolunk, egy másik részben a gazdasági levéltár,,az egykorú
püspöki uradalom iratai halmozódnak fel és van egy plébániai levéltári részleg is, ahol az
egyes plébániák által, tehát nem a püspöki kancellária révén, keletkeztetett iratokat őrizzük.
Ezek jó része azonban ma is a plébániákon van. Vannak hagyatékok is a levéltárban.
– A „levéltárosság” mellett mennyire érzi magát könyvtárosnak is? Ez a két tevékenység
hogyan kapcsolódik egymáshoz?
– A Váci Egyházmegyei Könyvtár, mintegy kettőszázezer dokumentumot őrző
intézmény, jó részben régi anyagot tartalmaz, mely a püspökök, kanonokok és az
egyházmegyés papság hagyatékából került ide. A vásárlás nagyon csekély részt tesz

3 / 4

ki. A könyvtár szükséges a történeti munkához is. Az utóbbi időben bejegyzésekkel
margináliákkal foglalkozom, melynek szintén jelentős eredménye van. Az előző
évben egy liturgikus könyvben pl. megtaláltam a Szent János és Pál vértanúk
napjára szóló gyertyaszentelési szöveget, mely vélhetően a második szövegtanú az
országban.
– Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy Püspök Úr pap, levéltáros, könyvtáros
egyszerre, amihez még a történészi elhivatottsága is hozzájárul. Mondana erről pár szót ?
– A Váci Egyházmegye történetírását egy piarista. Deseritius József Ince kezdte el, és
mások is folytatták. A már meglévő historiográfiai adatok felhasználásával és azok
kiegészítésével készült el a Váci Egyházmegye történeti földrajza címet viselő kiadvány, de
más írásaim is vannak.
– Mióta van Vácon? A városhoz való kötődését hogyan jellemezné?
– 1978 óta vagyok Vácott. Mivel életemben itt töltöttem idáig a leghosszabb időt, ezért
ehhez a városhoz kötődök a legjobban. A városnak 1999 óta díszpolgára is vagyok. A Tragor
Ignác Emlékérmet 2008-ban kaptam, a váci történelmi emlékek gondozása miatt. Ez
elsődlegesen az egyházmegyei gyűjteményeket jelenti, de benne van az egyéb történeti munka
is.
– Tudjuk, 2007-ben pedig Nógrád megye díszpolgára lett.
– Mivel a történeti emlékeket gyűjtöm, akár az írásosat, akár a tárgyi emlékeket, így
Fraknói Vilmos díjat is kaptam. Mindezzel szerették volna megbecsülni váci munkásságomat,
valamint az Országos Katolikus Gyűjteményi Központban kifejtett tevékenységemet. Nógrád
megyei díszpolgárságom Pásztóhoz kötődik. E megtisztelő cím elnyerésében biztosan benne
van a pásztói plébániáról írt monográfiám is. Megjegyzem, hogy a megtisztelő címek és
kitüntetések kedves ismerőseim és barátaim hozzám fűződő kapcsolatait nem kevésbé jelzik,
mint a saját érdemeim, amiért a kitüntetéseket kaptam.
– Püspök Úr szerint az egyházi levéltárak „rangsorában” – ha lehet így fogalmazni –
milyen helyet foglalnak el ?
– Abban a tekintetben különleges rangos helyet foglalunk el, hogy rendkívül sok
regeszta (több ezer) készült el Schäffer György és Nagy Géza munkája nyomán a Püspöki
Levéltár Protocollum consistoriale köteteiből, valamint a Káptalani Levéltár 18. századi
anyagából. Ez mindenképpen unikális. A kutatók nagy része persze nem ezt keresi, hanem
családfakutatással és helytörténettel foglalkozik. Igen jó az internetes szolgáltatásunk is.
– Milyen az együttműködésük más egyházi levéltárakkal ?
– A Váci Székeskáptalan hiteleshelyi tevékenységeként a török hódoltság előtti időből
kb. másfél ezer eredeti oklevél maradt fenn, de nem nálunk, mivel a káptalannak a törökök
elől Vácról menekülnie kellett. Ezek összegyűjtése elkezdődött, az idei esztendőben a
második kötet is meg fog jelenni. Az egyházi levéltárakkal persze a legtöbb kapcsolatom az
Országos Katolikus Gyűjteményi Központ által szervezett szakmai napok kapcsán van. Ezen
alkalmakkor olyan módon specializáljuk a levéltárosokat, hogy az egyházi levéltárakban
őrzött dokumentumokat minél jobban meg tudják érteni.

4 / 4

– Mint volt piarista diákot és sokoldalú szakembert kérdezem: milyen szakmai
kapcsolatban állnak a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltárával?
– A Piarista Levéltár vezetője, Koltai András fontos szerepet játszik az egyházi
levéltárak összefogásában, melynek mi is részesei vagyunk. Magam is végeztem kutatást a
Piarista Levéltárban Himfy Ferenc egyházmegyés papunkkal kapcsolatban, mivel ő jó
barátságban volt Holl Béla piaristával. Koltai András a Magyarországi Egyházi Levéltárosok
Egyesületén keresztül jelentős szerepet játszik egyházi levéltáraink életében. Egyébként Holl
Bélának köszönhetjük az Egyházmegyei Könyvtár muzeális gyűjteménye nagy részének
összeállítását.

Köszönöm a beszélgetést, külön a tartalmas tájékoztatást a levéltári-könyvtári
tevékenységéről . Úgy érzem, Püspök Úr személyében egy erre hivatott elmélyült, ragyogó
szakember „tollából’ (beszámolójából) olyan hasznos, sokunk számára igencsak újszerű
ismeretekhez jutottunk, melyekre egyházi vonalon ritkán nyílik lehetőség. Az élvezetes
beszámoló után – bevallom – kedvet kaptam/kaptunk a Püspöki és Káptalani Levéltár
megtekintésére – Püspök Úr remélt szakmai vezetése mellett. Nagy szakmai (és nem
mellékesen: lelki) öröm is lenne ez számunkra.
dr.Kölcsei Tamás