A FAL

Ezt olvassátok. Alagút 29

Lebilincselő olvasmány, Helena Merriman igaz történelmi eseményekről megírt regénye. Nagy érdeklődéssel olvastam, nemcsak azért mert izgalmasan remekül megírt történet, hanem azért is, mert az időszak, amelyről ír olyan korban játszódik le, amelyet már én is serdülőként, felnőttként éltem végig. Több részlete akkoriban – az 196o-7oes évek nem voltak ismeretesek mélységükben előttem, de ha nem is legálisan, azért hozzájutottunk információkhoz a „vasfüggönyön” túlról is.

A regény három esemény körül zajlik. Az egyik esemény a Berlini-fal felépítésének körülményei és az ezen az akadályon keresztül zajló küzdelmek, a második a szovjet megszállás alatt uralkodó üldözések, a Stazi működésének embertelensége, harmadik pedig a filmkészítési technika korszakos fejlődésének világhírű eseménye.

A regény főhőse a német Joachim, aki gyermekként szüleivel menekül a tanyájukról a II. világháború végén, sok viszontagság után Berlinbe, az ország fővárosába, amely a nagyhatalmak osztozkodásának következtében két részre szakadt. Jochim életén keresztül láthatunk bele azokba a küzdelmekbe, amelyek a  Kelet- Berlin és Nyugat Berlin között felépített FAL két oldalán zajlanak az átkerülés érdekében.

Kelet-Németországban az üldözések hatására a Stazi működésének következtében az emberek állandó rettegésben éltek. Az életkörülmények, a megélhetési lehetőségek is egyre súlyosabbá váltak, végül is az indulatok felkelésben törtek ki. Ezt természetesen szovjet segítséggel a hatalom leveri és még fokozódnak a megfigyelések, börtön, kivégzés általános jelenséggé válik.  Az emberek megpróbálnak elmenekülni, százezrek hagyják el az országot elsősorban Kelet-Berlinből illetve azon keresztül.

A rendszer uralkodó vezetői megépítik a Falat, hogy megakadályozzák az ország elhagyását, minden eszközzel visszatartsák az állampolgárokat.  A küzdelem fokozódik, az emberek sokasága a veszéllyel nem törődve igyekszik átkerülni a Falon, alatta és fölötte keresve a lehetőségeket. Kelet-Németországban mindenre kiterjedően kiépítik a besúgó hálózatot, amely átnyúlik Nyugat-Berlinbe is és a szökési kisérletek megelőzésére az állampárt hadjáratot indít. Akit csak lehet bevonnak a megfigyelő hálózatba különböző módszerekkel kényszerítve az embereket a besúgó tevékenységre. hogy a Stazi minél több embert elfoghasson. Ezáltal nagyon sok disszidálót el is fognak, évekre börtönbe, vagy munkatáborba zárnak. Az alagutak készítéséről és készítőinek életéről számtalan történetet ismerhetünk meg a regényből.    Az egyik besúgó és a tartótisztjének különösen sikeres, éveken át tartó együttműködésének leírása igen elgondolkoztató lélektani jelenség.

A szökésekről egyre több tudósítás jelenik meg a sajtóban, híradókban. Ez felkelti az amerikai filmes vezérek figyelmét a film erejére és hatásának terjedelmére. Kialakul a televíziózás első nagy műve, a reality film.

A regény a „kapunyitás „történetével fejeződik be, és végezetül interjúkat olvashatunk még élő szereplőkkel, résztvevőkkel, az események tanúival.

Figyelemre méltó, elgondolkodásra késztető, történelmi ismereteinket gyarapító könyv. Szívesen ajánlom olvasásra mindenkinek, idősnek-fiatalnak.

Billédi Ibolya