Nő az elnöki kabinetben.

Önmagában már ez is érdekesség, hogy egy nő kabinet-tag legyen….

Ki volt az a személy, aki az USA kormányában első nőként a kabinet tagja lett? S aki az elnököt helyettesítő kormánytagok sorába – ráadásul nőként – elsőnek bekerült? És posztján a leghosszabb szolgálati idővel rendelkezett, három választási cikluson át szolgálatban maradt?

Frances Perkins ( 1880-1965) azonban nem pusztán ezen adatok miatt érdemes a figyelmünkre. Sokkal inkább azért, amit ez alatt az idő alatt tett.

Ha egy mondatban szeretnénk összefoglalni Frances Perkins érdemeit, azt mondhatjuk: ő teremtette meg a társadalombiztosítást az Egyesült Államokban.

A New Deal kormányának tagja lett, Franklin Delano Roosevelt ( FDR) hűséges segítője. És talán az sem érdektelen, hogy milyen világnézeti háttérrel rendelkezett elkötelezett szolgálatához.  Ennek kezdetén tömören összefoglalta közéleti munkásságának célját: „Azért jöttem Washingtonba, hogy Istenért, Franklin Delano Rooseveltért,  és a sok millió elfeledett, egyszerű munkásemberért dolgozzam”.

Frances Perkins elkötelezett keresztény ember volt, az episzkopális egyház, mi több, annak keretében működő egyik testvériség „harmadrendjének” tagja. Amit egész életében tett, az belső meggyőződéséből, világnézetéből fakadt.

Legfogékonyabb éveit a Pennsylvaniai Egyetemen töltötte. Ha megkérdezné valaki, hogy ezt miért tartjuk fontosnak, az lehetne a válasz, hogy Pennsylvaniában sokáig érezhetőek voltak a kvéker hagyományok. (Erre későbbi beszédeiben utalt is.) Pennsylvaniát az Angliából ide menekült kvékerek alapították, akik a legkorábban és a legtöbbet harcoltak az emberi jogokért az USA-ban.

A fiatal lány fogékony volt ezekre az eszmékre.  Hamar képet kapott az amerikai gazdaság kegyetlen valóságáról, a végtelen hosszú munkaidőről, a női-és gyermekmunkáról, s a munkafeltételek biztonságának hiányáról is.  A Mount Holyoke intézményben folytatott a tanulmányainak ugyanis szerves része volt az üzemlátogatás.  Természet-tudományokból szerzett diplomát, és első munkahelyei között a fogyasztói érdekvédelmi szövetség volt. Meghatározó élménye továbbá egy hatalmas gyári tűzeset, amelyben 165 nő vesztette életét. Ezt követően a munkabiztonság növelését elsődleges fontosságúnak tekintette. És külön figyelemmel volt a nők munkakörülményeire.

Beiktatásakor elmondott szavai összecsengtek Roosevelt választási beszédeiben is gyakran felmerülő szófordulattal: „Remember the forgotten man…” (Emlékezzünk meg az elfeledett emberről). Nemcsak írásaiban, beszédeiben képviselte az elesettek ügyét, hanem a helyzetük javítására is képes volt, azzal, hogy az eszméket a politikán keresztül átültette a gyakorlatba. Mindez azt jelenti, hogy elvei és felkészültsége mellett kiváló adminisztratív és politikai érzékkel is rendelkezett. Sikerrel befolyásolta New York kormányzóját, Al Gore-t, majd utódját, Franklin Delano Rooseveltet is a társadalmi kérdések komolyan vételére. Rávette őket a szegénység, a kiszolgáltatottság és a társadalmi igazságtalanság csökkentésére. Még FDR New-York-i kormányzói időszakában az ipar felügyelő biztosa volt, a FDR kormányzatban pedig munkaügyi államtitkár, és 1934-től a Gazdaságbiztonsági Tanács elnöke.  Sikerült Rooseveltet befolyásolnia a társadalombiztosítási törvények támogatására. Ennek keretében dolgozták ki a társadalombiztosítási (TB) törvényeket. A társadalombiztosítási törvény hat hónap alatt született meg. Perkins már korábban készült erre, Nagy Britanniában a helyszínen tanulmányozta az ottani rendszert, és az átültetés lehetőségeit az amerikai gyakorlatba. A törvény az időskori ellátásra és a munkanélküli biztosításra terjedt ki. (Az egészségbiztosítási szabályokat nem sikerült ilyen rövid idő alatt kidolgoznia.)

Perkins számára az igazságosság központi érték volt.  Korának Amerikájában az egyenlőség szép eszméje számos sérelmet szenvedett.  Mindenekelőtt messze nem létezett még akkor a nők és férfiak egyenlősége, amit maga is számtalanszor megtapasztalt. Mint nő, külön szívén viselte nemének sorsát, de soha nem volt szélsőséges szüfrazsett . Sőt, Eleonor Roosevelttel együtt kifejezetten hangsúlyozták, hogy  a nők egyenlősége éppen akkor érhető el, ha a nemek különbözőségét figyelembe vesszük.

Hogy mennyire nehéz egy nőnek felelős államhivatalt betöltenie, életének példájával ábrázolhatjuk. Férje és egyetlen lányuk is mentális problémákkal küzdött. Azon a napon, amikor a Társadalombiztosítási törvényt kihirdették, éppen a törvény aláírása és az azt követő ceremónia idején értesült róla, hogy férje ismeretlen helyre távozott, ápolási helyéről.   Közvetlenül a hivatalos aktus és fotózás után rohant egy vonattal New Yorkba, és az utcán keresgélte szerencsétlen férjét… (akit végül sikerült megtalálnia.)

Megindító, ahogy mégis arról beszélt egyik nyilatkozatában, hogy hálás a sorsnak, mert boldog házaséletet élt, szerető társsal, jó gyerekkel…

.  A TB törvény aláírása (Roosevelt háta mögött Perkins.)

Roosevelt halála után visszavonult az államtitkárságból. Truman elnök azonban visszahívta a Közszolgálati Bizottság tagjai sorába, amelynek feladata a személyek kiválasztása az apparátusi munkára. E feladatot egészen 1952-ig, a férje haláláig ellátta. Ezt követően, oktatott, tanított, írt. Rámutatott: a New Deal lényege az volt, hogy kinyilvánította: számítanak az emberek a kormányzat szemében. Ez volt az igazán nagy történelmi változás. Csakis a Nagy Válság okozta hatalmas megrázkódtatás juttatta az amerikai társadalmat arra a meggyőződésre, hogy a társadalombiztosítás elengedhetetlenül fontos, és az átlagember boldogulása feltétele a társadalom egésze felvirágzásának.

Nem csoda, hogy Francis Perkinst az amerikai episzkopális  a egyház szentjei között tiszteli. De a szekuláris társadalom minden egyes polgára is hálával gondolhat erre a nagyszerű humanista asszonyra, aki az elvi következetességet a gyakorlati intézkedések során ilyen harmóniában valósította meg.

Valóban egy civil szent volt!

Botos Katalin