Szegény írónő.

Már  éppen elkészültem újabb könyvajánlóm megírásával,

éppen azon voltam, hogy felteszem az Ezt olvassa rovatunkba,

amikor mint a villámcsapás ért a hír: Jókai Mór hímsoviniszta.

Pedig én pontosan egy híres Jókai regényt szeretnék olvasásra/újra

olvasásra ajánlani.

Ez a regény Jókai egyik briliáns alkotása, a Szegény gazdagok. Engem elbűvöl valahányszor elolvasom, bevallom már többször is megesett ez az eset. Most viszont tudomásomra jutott, Tóth Krisztina költőnő és családanya jóvoltából, hogy Jókaival nincs rendben valami. Azt nyilatkozta ez a kedves hölgy, hogy töröljék az iskolai kötelező olvasmányok listájáról Jókai Mór Az arany ember című regényét.

Miért is, mivel rontja meg az ifjúságot ez a kárhozatos olvasmány? Ha jól értem a költőnő nyilatkozatát, az a baj, hogy a nőalakok nem „trendik”. Az egyik például – a regény Noémije – szerelemmel szereti a férfit ha mellette van, vágyakozik utána, ha távol van. A másik nő, nem szerelmes, de hálás annak, aki az életét megmentette, minden jóval ellátja. Persze ezt most kissé leegyszerűsítve írom, de biztos vagyok benne, hogy a mi korosztályunkban mindenki olvasta, tehát ismerjük a részleteket. Amikor olvastuk a regényt, vajon gratuláltunk a hősnőknek, hogy remekül viselkednek, nem adtunk jótanácsokat, mit kellene tenniük? Dehogynem. Miért gondolja Tóth Krisztina hogy a mai fiatal olvasóknak árt, ha a nagy szerelemről olvasnak és  háláról, nem képesek véleményt alkotni, értékelni a cselekedeteket? Nem beszélve arról, hogy legjobb emlékezetem szerint a magyar irodalom órákon megbeszéltük az olvasmányokat, elmondhattuk a véleményünket, sőt vitatkoztunk is.

De nemcsak a regény nőalakjairól szólunk, ha Jókait ajánljuk olvasásra. Hogyan is részesülhetnénk a tizenkilencedik század társadalmi viszonyairól, közgondolkodásáról zamatos, szépséges nyelvezeten megírva, ha nem olvasnánk Jókait?

Nos, úgy döntöttem, hogy azt javasolom, semmi háborodott eszme útmutatásait ne kövessük, a szívet, lelket gyönyörködtető regényeket, novellákat ne dobjuk a kukába.

Inkább azt ajánlom, hogy olvassunk, és ha tehetjük adjuk tovább a fiataloknak is az olvasás gyönyörűségét.

Vegyétek elő a Szegény gazdagok regényt és merüljetek el a csodás erdélyi tájak leírásaiba, a fantasztikus jellemábrázolásokba. A kalandos, izgalmas részletek, Fatia Negra félelmetes jelensége megmozgatja a fantáziát.

Én nagy együttérzéssel olvastam Henriette romantikus szerelméről, és ahogyan Hátszegi gróf manipulálta a könnyen hívő fiatal lányt. Sajnáltam és adtam volna tanácsot szívesen. A szépséges Anicát is, aki Fatia Negra bűvöletébe került, vérig sérült és bosszúra esküdött megsajnáltam, tudván, hogy a bosszú nem hoz megnyugvást.

Olvassátok a Szegény gazdagokat. Szeretettel ajánlom. Ibolya